Tőkevédett Pénzpiaci Eszközalap

TŐKEVÉDETT PÉNZPIACI ESZKÖZALAP

Pénzpiaci eszközöket tartalmazó, forint alapú eszközalap

Az eszközalap célja

Azon Szerződők részére ajánljuk, akik a biztonságot és kiszámíthatóságot tartják a legfontosabbnak. A Tőkevédett Pénzpiaci Eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap. Az eszközalap az összegyűjtött tőke túlnyomó részét bankbetétbe helyezi el, ezzel biztosítva a mindenkori tőkevédelmet.

Az eszközalap mögöttes termékei:

bankszámlapénz

0-20%

lekötött bankbetét

80-100%

Az eszközalap nem rendelkezhet az egyes instrumentumoknak megfelelő befektetési alapok jegyeivel.

Deviza és területi kitettség, egyéb korlátozások:

A Tőkevédett Pénzpiaci Eszközalap kizárólag a fent megnevezett magyar forintban denominált pénzpiaci eszközökben tartható.

Az eszközalap futamideje

Az eszközalap nyílt végű

Az eszközalap indulása

Az eszközalap indulása: 2011. április 14.

Az eszközalapban megengedett ügyletek

Az eszközalap kezelője az eszközalap javára betételhelyezési ügyleteken túlmenően egyéb ügyletekre nem jogosult.

Az eszközalap tőkevédelme:

A Tőkevédett Pénzpiaci Eszközalap esetén a Biztosító ígéretet tesz a tőke megóvására. A tőkevédelmet a Biztosító a befektetési politikáján keresztül nyújtja az eszközalapra. A tőkére a Biztosító illetve harmadik személy garanciát nem vállal. A Biztosító a tőke megóvása érdekében köteles elvárható gondossággal és szakértelemmel az eszközalap befektetési politikáját végrehajtani.

Az eszközalap likviditása

Az eszközalap likviditását a befektetési politika biztosítja azáltal, hogy csak likvid eszközökbe fektet. 

Az eszközalapra jellemző legfontosabb kockázati tényezők:

1. Országkockázat

A politikai-gazdasági stabilitás, a kormányzati intézkedések és a befektetési környezet összessége által meghatározott tényező. A befektetéseket kedvezőtlenül érintik a jogszabályi változások (adózási, illeték) illetve egyéb hatósági intézkedések. Az eszközalap tulajdonosaira negatívan hathat a személyi jövedelemadózás kamatra vonatkozó rendelkezéseinek változása.

A gazdasági kockázatok esetében a gazdasági növekedéssel, a bankok hitelezési politikájával, a devizaárfolyamokkal kapcsolatos bizonytalanságok hatása tapasztalható. Az infláció növekedése, az alapkamat emelkedése kedvezőtlenül érintheti az eszközalap értékét. Az állami költségvetés hiánya, a gazdasági növekedés csökkenése szintén negatív hatással lehet az eszközalap hozamára.

2. Kibocsátói kockázat

A kibocsátói kockázat a betétet elfogadó hitelintézetének kockázata. A betétekhez kapcsolódó követelések teljesítése függ a kibocsátó gazdálkodásától, valamint likviditásiés vagyoni helyzetétől. A rossz gazdálkodásból eredő kockázat esetén felléphet fizetésképtelenség, a kibocsátó nemfizetési szándéka esetén elmaradhatnak a követelések kifizetései.

3. Koncentrációs kockázat

A befektetéseket csoportosítani lehet kibocsátó, devizanem, területi kitettség, futamidő, befektetési eszköz szerint. Az egyes jellemzők külön-külön eltérő módon befolyásolják az instrumentum kockázatát. Amennyiben az egyes jellemzőkön belül hasonló tulajdonságokkal bíró befektetéseket választunk, akkor koncentráljuk az adott tulajdonságból eredő kockázatunkat. Mivel az eszközalap túlnyomórészt bankbetéteket tartalmaz, így az eszközalap koncentrációs kockázata magas.

4. Likviditási kockázat

Az Eszközalapban szereplő befektetési eszköz piacán előfordulhat olyan eset, hogy rendkívül alacsony a forgalom, ami azt eredményezheti, hogy a befektetési eszközt nem azonnal, vagy csak árfolyamveszteség elszenvedésével lehet értékesíteni. Az ilyen értékesítések rontják az eszközalap teljesítményét. Betétek esetében a betét feltörésének hozamvesztesége értendő likviditási kockázat alatt. Bankszámla pénz esetén nincs likviditási kockázat.

5. Piaci kockázat

Az értékpapírok árfolyamára hatással vannak az aktuális piaci folyamatok. Az általános gazdasági helyzet, illetve a piaci hangulat mind pozitív, mind negatív irányban befolyásolhatja az instrumentumok árfolyamát. A piaci kockázat nem csökkenthető diverzifikációval, a piaci szereplők általános kockázatvállalási hajlandóságát tükrözi.

6. Devizakockázat

Ha az eszközalap eszközértékének és árfolyamának megállapítása eltérő devizanemben történik, mint a mögöttes termék devizaneme, akkor az eszközérték illetve az árfolyam értékének alakulása nemcsak a mögöttes eszköz értékétől, hanem a devizaárfolyamok változásától is függ. Mivel az eszközalap forintban denominált eszközöket tartalmaz, így nincs devizakockázat.

7. Értékelésből eredő kockázat

A Magyar Posta Életbiztosító által kiválasztott Letétkezelő (Erste Bank Hungary Zrt) a törvényi előírások betartásával úgy határozza meg az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az eszközalapban szereplő befektetések aktuális piaci értékét.

8. Befektetési kockázat

Rendkívüli helyzetben előfordulhat, hogy a Biztosítónak a tőke megóvására tett ígérete nem teljesül, amennyiben a befektetési politika megvalósulását olyan a Biztosító érdekkörén kívül álló ok akadályozza, melyet a Biztosító az elvárható gondosság tanúsítása mellett sem tud elhárítani (pl. ország-kockázat, kibocsátói kockázat). Ebben az esetben a befektetési kockázatot a Szerződő viseli.

Az alábbi táblázat megmutatja, hogy a kockázatok milyen mértékben jellemzőek a Tőkevédett Pénzpiaci Eszközalapra:

Kockázat Nem érinti (0)

Alacsony (1)

Közepes (2)

Magas (3)

1. Kamatkockázat X





2. Országkockázat

X



3. Kibocsátói kockázat



X



4. Koncentrációs kockázat





X
5. Likviditási kockázat X





6. Piaci kockázat

X



7. Devizakockázat X





8. Értékelésből adódó kockázat

X



9. Befektetési kockázat

X



A táblázatnak megfelelően a Tőkevédett Pénzpiaci Eszközalap kockázati besorolás szempontjából alacsony kockázatú eszközalapnak minősül.

A befektetési egységek vételi árfolyama az eszközalap indulását követően érhető el.
Grafikon időintervallum


Az eszközösszetétel az eszközalap indulását követően érhető el.
Összetétel az adott napon
Kérlek válassz dátumot