Biztosítási szótár

A Á B C Cs D E É F G H I Í J K L M N O Ö P R S Sz T U Ü V Z

A

abszolút önrész: a bagatell károk kiszűrésének módszere: csak az önrésszel csökkentett kárt fizeti ki a biztosító.

adóigazolás: az adókedvezményben részesülő és érvényben lévő biztosítási szerződésekről a biztosító adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást ad ki a tárgyévet követő január hó 31. napjáig.

adózás és biztosítás: a biztosító szolgáltatásai nem minősülnek jövedelemnek, így a kifizetett összegek nem személyi jövedelemadó kötelesek (kivéve: a felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló járadékokat). További lényeges kedvezmény: a 10 évnél hosszabb tartamú élet- és nyugdíjbiztosítások éves díjának 20%-a, de; maximum 100 ezer forint évente a számított adóból levonható, illetőleg visszaigényelhető.

ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső szerződő. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja.

akaratonkívüliség: a biztosítási baleset-fogalom lényeges fogalmi eleme. Azt jelenti, hogy a biztosított akarat-elhatározása és a bekövetkezett biztosítási esemény között nincs okozati összefüggés.

aktuárius: biztosítási matematikusi feladatokat is ellátó, kiemelt felelősségű szakember a biztosítóintézet apparátusában. Feladata különösen a kockázatarányos díjak kiszámítása, illetőleg a biztonságos működéshez szükséges matematikai feladatok (tartalékolás) elvégzése.

akvizíció: a biztosítások megkötésére irányuló üzleti tevékenység, módszerei: a tájékoztatás, a meggyőzés, az érvelés.

alapbiztosítás: a legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerződés, amelyhez kiegészítő biztosítások is köthetők.

alkusz: olyan biztosításközvetítő, aki a szerződés létrejöttét, fennmaradását a biztosítási védelmet kereső megbízásából segíti. Gyakorlatilag az ügyfél ügynöke! Segítséget nyújt a biztosítási igény megfogalmazásához (ajánlat), és a megfelelő partner (biztosító) kiválasztásához, közreműködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az alkusz független; nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz közvetíti. Az alkusz a biztosítótól kap jutalékot.

alulbiztosítás: ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget. 

antiszelekció: ellenkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy a biztosan vagy nagy valószínűséggel bekövetkező kockázataikra – azok eltitkolásával – keressenek biztosítási fedezetet. Ez a törekvés általában közlési kötelezettség sértéssel jár együtt.

autoszelekció: önkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy fokozott veszélyeztetettségük, vagy veszélyérzetük esetén mihamarabb, és minél teljesebb körű biztosítási védelmet teremtsenek maguknak. Az ilyen igény természetes és méltányolható.

avultatás: a vagyontárgyak értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg. Az avultatás mértékét a tulajdonosnak kell viselnie.

vissza a lap tetejére

Á

állampapír: az államadósságot, illetőleg annak egy részét megtestesítő, a deficit finanszírozására kibocsátott értékpapír. Gyakorlatilag kockázatmentes befektetés, ezért a hatékony piacokon a legkisebb hozamot garantálja. A biztosítók befektetései jelenleg zömében az állampapírpiacon realizálódnak.

állomány: a biztosító érvényes biztosítási szerződéseinek összessége.

állománydíj: egy adott időszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító statisztikáiban.

árvízkár: árvízkárnak minősülnek az olyan károk, amelyeket az élővizek vagy az ezekbe nyílt torokkal csatlakozó és védművel (ár- vagy belvízvédelmi gáttal, töltéssel) ellátott mesterséges csatornák vagy tavak áradása a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okoz, ha a víz a védművet áttörte, vagy annak tetőszintjét átlépte.

átdolgozás: folyamatos kockázatviselést garantáló szerződéskötési megoldás, amelynek során a régi szerződés – közös megegyezéssel – megszűnik, az új pedig – ezzel egyidőben – hatályba lép. Mivel két szerződésről van szó, a megoldás különbözik a szerződésmódosítástól.

átlagkár: üzletágon belül az összes kifizetett kár és a bekövetkezett biztosítási események hányadosa.

vissza a lap tetejére

B

baleset: balesetbiztosítási szempontból káreseménynek minősül, ha szakorvosi irattal igazolást nyer, hogy a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő, külső behatás (baleset) eredményeképpen olyan igazolható, heveny módon bekövetkező anatómiai károsodás keletkezik, mellyel okozati összefüggésben a biztosított meghal, a biztosító nyilvános rokkantsági táblázatában foglaltak szerint maradandó kárt szenved, kórházi ápolásra szorul, műtéti beavatkozás válik szükségessé, vagy igazolt módon ideiglenesen, vagy végérvényesen munkaképtelenné válik.
Eltekintve a fogalom egyes elemeinek részletes elemzésétől megállapíthatjuk, hogy biztosítási eseménynek általában a baleset következtében beálló halál, állandó rokkantság vagy múlékony munkaképtelenség, testi sérülés minősül. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosító kifizeti a biztosítási szolgáltatást. A balesetbiztosítások összegbiztosítások, így a biztosítási szolgáltatás a biztosítási összeg egészének, vagy annak egy részének kifizetését jelenti a következő esetekben:

• baleseti halál,
• baleseti rokkantság,
• baleseti kórházi napi térítés,
• baleseti műtéti térítés.

A biztosító csak azokra a biztosítási eseményekre (baleset) nyújt térítés, melyek a balesetbiztosítási tartam alatt következnek be.

balesetbiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.

befektetési hozam: a díjtartalékokat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentős hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az "ügyfelek pénze", a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb %-ot is "kiígérhet" ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben.

belépési kor: életbiztosításoknál a biztosítási szerződés hatályba lépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.

betegségbiztosítás: biztosítási szerződés, amelyben a biztosító azt vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít; pl. viseli a kórházi ápolás költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt stb. Sokak szerint helyes elnevezése: egészségbiztosítás.

betegszabadság: 1992. január 1-jétől az alkalmazásban álló dolgozót betegsége miatti kereső­képtelenség idejére naptári évenként 1995. december 31-ig 10, 1996. január 1-jétől 15 munkanap betegszabadság illeti meg, melynek költsége a munkáltatót terheli. A betegszabadság idejére az adott hónap átlagkeresetének 75%-a járt, 1997. július 1-jétől pedig a távolléti díjának 80%-a.
A táppénz, illetve betegszabadsági ellátás összege az elmúlt évek folyamán folyamatosan nőtt, kivéve 2000-ben a betegszabadságot.

betöréses lopás:
1. Betöréses lopásnak minősül az a kár, amely a biztosítási szerződésben rögzített biztonsági előírások szerint lezárt kockázatviselési helyről a biztosított vagyontárgyak eltulajdonításából ered, oly módon, hogy az elkövető a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe:

• erőszakkal (nyílászáró be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával) betört illetve behatolt.
• álkulccsal vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott be. Álkulcs használata nem bizonyított önmagával azzal, hogy a biztosított vagyontárgyak eltűntek. Ha a behatolás tényét nem lehet szemrevételezéssel megállapítani, akkor az álkulcs vagy idegen eszköz használatát csak igazságügyi zárszakértő állapíthatja meg.
• eredeti vagy másolt kulccsal jutott be ugyan, de ezekhez a kulcsokhoz rablás vagy állandóan lakott lakásba az előző két bekezdésben körülírt módon történt behatolás útján jutott.

2. Értéktárolóban tárolt biztosított vagyontárgyak esetében a betöréses lopás biztosítási esemény akkor valósul meg, ha az elkövető a Magyar Biztosítók Szövetsége által értéktárolónak minősített értéktárolóban lévő biztosított vagyontárgyakat eltulajdonította oly módon, hogy az értéktárolót tartalmazó kockázatviselési helyre az 1. pontban leírtak szerint jutott be, és az előírás szerint lezárt és rögzített értéktárolót

• a kockázatviselési helyről eltulajdonította;
• feltörte, illetve rablással vagy a kockázatviselési helyen kívül, de állandóan lakott épületben elkövetett betöréses lopással megszerzett eredeti kulccsal felnyitotta;
• álkulccsal, vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel, vagy erőszakkal felnyitotta.

bizalmi orvos: a biztosító által megbízott szakértő orvos, aki közreműködik az élet-, nyugdíj- vagy balesetbiztosítási kockázatok elbírálásában. Titoktartási kötelezettség terheli, ez alól csak a biztosított, illetőleg az ajánlattevő adhat felmentést.

biztosítás: kockázat átvállalása díj ellenében

biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a nem-életbiztosítás és az életbiztosítás. Elterjedt angol nyelvű elnevezésük non-life illetőleg life.

biztosítási ágazat: a biztosítási ágon belül az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja. (Pl. a nem-életbiztosítási ágon belüli ágazat a gépjármű-biztosítás.)

biztosítási csalás: célzatos bűncselekmény, amelynek során a biztosítót tévedésbe ejtik, vagy tévedésben tartják, és ezzel kárt okoznak. (Btk. 318. §) büntetése: két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban.

biztosítási esemény: a szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény, vihar, betörés, tűz stb., halál vagy meghatározott időpont elérése életbiztosítás esetén, testi sérülés, rokkantság balesetbiztosítás esetén.
biztosítási évforduló: Általában az ajánlat aláírását követő hónap első napja. Ezt technikai kezdetnek is hívják. A biztosítási évforduló fontosságát az adja, hogy az értékkövetési lehetőség mellett ilyenkor van egyéb szerződési módosításokra is lehetőség. Minden esetben biztostási évet, és nem naptári évet számol a biztosító.
biztosítási időszak: a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is. A szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van.

biztosítási kötvény: lásd kötvény

biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa.

biztosítási szerződési feltételek: törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.

biztosítási tevékenység: szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerződésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a veszélyközösséget, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a biztosítási díjat, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít. Biztosítási tevékenység csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) előzetes engedélyével folytatható.

biztosítási titok: minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés - bármilyen okból - nem jött létre.

biztosítási törvény: 1996. január 1-jén hatályba lépett magas szintű jogszabály. Teljes elnevezés: 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza.

biztosításközvetítő: Az a személy, aki felméri az ügyfelek biztosítási szükségleteit, számukra a legmegfelelőbb szolgáltatásokat ajánlja. A biztosítási értékesítési folyamatot átlátja, védi a biztosított érdekeit és kapcsolatot tart az ügyfelekkel.

biztosított: a biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Mindig ő (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.

biztosított jogai:

• A szerződő fél helyett a szerződésbe bármikor beléphet, a biztosítóhoz intézett egyoldalú nyilatkozattal.
• Kedvezményezettet jelölhet.
• Szerződést szüntethet meg az élet- és balesetbiztosítások körében, oly módon, hogy a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonja.

biztosított kötelezettségei

• Közlési kötelezettség.
• Változásbejelentési kötelezettség.
• A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége (halál esetét kivéve).

biztosító: biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.

biztosító jogai:

• Jogosultság a díj követelésére (a teljesítés módjára, idejére, elmaradásának jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat a feltételek tartalmazzák).
• Adatkérési jog (közlés és változás-bejelentés teljesítésének megkövetelése).
• Mentesülési jogosultságok, törvényi engedményi jog, felmondási jog.

biztosító kötelezettségei:

• A biztosító kötelezettsége az, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztét követően, a feltételben meghatározott időn belül teljesítse a szerződésben vállalt kötelezettségét.
• A biztosító általában pénzbeli szolgáltatásra kötelezett.

biztosító részvénytársaság: részvénytársasági formában működő biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.

biztosító szövetkezet: szövetkezi formában működő biztosító, alapításához legalább 50 tag kell. Tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyezi, és ellenőrzi működését is.

blokk kötvény: egyszerű kockázat-elbírálású, tömeges biztosítási szerződések megkötését igazoló okirat. Az ajánlat aláírása egybeesik a kötvény átadásával, így a szerződés azonnal létrejön.

vissza a lap tetejére

C

casco: A casco biztosítás elemi károkra (tűz, villámcsapás, szélvihar, jégeső, stb). lopáskárokra, valamint a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban - balesetből vagy idegen személy által okozott rongálásból - keletkezett károk fedezetére szolgál.

vissza a lap tetejére

Cs

cselekvőképesség: jogképességnél szűkebb fogalom, azt jelenti, hogy a cselekvőképes (természetes vagy jogi) személy saját elhatározásából válhat jogviszonyok alanyává: maga vállalhat kötelezettséget, illetőleg jogosultságokat. Gyakorlatilag szerződéskötési képességet jelent. A természetes személy - főszabályként - 18 éves korától rendelkezik korlátlan cselekvőképességgel. (Lásd még: cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség)

cselekvőképtelenség: a cselekvőképesség hiánya. A cselekvőképtelen személy nem köthet szerződéseket; nevében törvényes képviselője jár el. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 12. életévét még nem töltötte be, vagy akit a bíróság - életkorától függetlenül - cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. (Lásd még: korlátozott cselekvőképesség)

csőtörés: csőtörés kárnak minősül a biztosított épületet szolgáló vízellátó-, csapadék- vagy szennyvízelvezető-, fűtő-, valamint gázcsövek töréséből, repedéséből vagy kilyukadásából a vezetékekben keletkező kár.

csúcskockázat: az átlagos rizikót jelentősen meghaladó kockázat. Bekövetkezése felboríthatja a veszélyközösség gazdálkodását, ezért ellene a biztosítók általában viszontbiztosítással védekeznek.

vissza a lap tetejére

D

diszkontálás: egy későbbi időpontban esedékes összeg értékének kamatos kamatozással történő kiszámítása.

díj: lásd biztosítási díj

díjelőírás: a naptári évben fizetendő biztosítási díj összege. Alacsonyabb, mint az állománydíj, mert az év közben megkötött szerződések díjelőírásaiban csak annyi havi díj szerepel, amennyi a megkötéstől az év végéig még hátravan.

díjfelszólítás: az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respiron belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik.

díjfizetés: a biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában havi díjfizetést, gyakorlatilag részletfizetést tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.

díjhalasztás: az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.

díjkalkuláció: matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki. Kiterjed a kockázati díj, valamint a vállalkozói díj meghatározására.

díjkintlévőség: a biztosítók mérlegében aktívaként szereplő, a tárgyévben esedékessé vált, de be nem folyt díjak összege.

díjmentes leszállítás: lehetőség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad: a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentősen) lecsökken.

díjmentesítés: a biztosítási esemény bekövetkezett (pl. rokkantság), de a "többi", még be nem következett biztosítási eseményre (pl. halál, elérés) a szerződés díjfizetés nélkül is hatályban marad.

díjszabás: az egyes biztosítási termékek alapdíjait, díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa.

díjtartalék: az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak. Mód van a díjtartalék visszavásárlására is.

díjnemek:az első díj a biztosítás első évére, első félévére, első negyedévére vagy első hónapjára szóló díj. A folytatólagos díj az első évet, félévet, negyedévet vagy hónapot követő időszakokban esedékes díj. Az egyszeri díj pedig az egész biztosítási tartamra egy összegben esedékes díjat jelenti. A biztosítók általában lehetővé teszik, hogy a szerződő részletekben, azaz félévente, negyedévente vagy havonta fizesse a biztosítási díjat. Fontos tudni, a díjat mindig teljes évre kalkulálják, ezért az egész évre szóló, az évfordulótól évfordulóig tartó díj maradéktalanul megilleti a biztosítót. A biztosítási díj kellő időben való megfizetésének elmulasztásához súlyos jogkövetkezményeket fűz a Ptk., bár a törvény a biztosított részére méltányos türelmi időt biztosít. A szerződés ugyanis a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével megszűnik akkor, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a biztosító a biztosított részére halasztást sem adott, illetőleg a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt életbiztosítások az eredeti tartalommal újra érvénybe lépnek, ha a késedelmes díjfizetés, a kockázatviselés megszűnésétől a szerződésben meghatározott feltételek mellett és meghatározott időn belül (3 hónap) megtörténik. A megszűnt biztosítás újra érvénybe helyezését szakkifejezéssel reaktiválásnak nevezzük.

vissza a lap tetejére

E

egyszerű kamat: Egyszerű kamatozás esetén a lekötött összeg nem változik, a tőke mindig az adott évi kamatokkal nő.

egészségbiztosítás: lásd betegségbiztosítás

egészségi nyilatkozat: az élet- és betegségbiztosítások kockázat-elbírálását segítő kérdőív. Valóságnak megfelelő kitöltésével tesz eleget a biztosított a közlési kötelezettségének.

egyenértékűség: az a kívánalom, hogy a biztosítási díjbevételek fedezzék az összes kifizetett szolgáltatást, a tartalékokat, a biztosító költségeit és méltányos mértékű üzleti hasznát.

egyszeri díj: az a díj, melyet a nem folyamatos díjas biztosítások esetén az ajánlati nyomtatvány kitöltésekor előre egy összegben kell megfizetni (pl. PostaHozamŐr, PostaUtasŐr, PostaHitelŐr).

ekvivalencia: egyenértékűség

ekvivalencia elv: a nettó díjakat az ekvivalencia elv alapján határozzák meg, amely úgy szól, hogy a várható bevételek jelenértéke (lásd jelenérték) egyenlő a várható kiadások jelenértékével. Mit is jelent ez? Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a biztosító által várhatóan kifizetésre kerülő összegeknek meg kell egyezniük a várhatóan befizetésre kerülő biztosítási díjakkal, figyelembe véve, hogy a be- és kifizetés valószínűleg nem egy időpontban történik.

elérési biztosítás: az elérés esetére szóló életbiztosítások biztosítási eseménye a biztosított személy által a biztosítási tartam végének életben történő elérése. A biztosító ebben az esetben kifizeti a biztosítási szolgáltatást, és a biztosítás megszűnik. Lehetőség van a szolgáltatás járadékra váltására. A biztosított tartamon belüli halála estén a klasszikus vagy tiszta elérési biztosítás kifizetés nélkül megszűnne, de az ilyen termék eladhatatlan lenne. Ezért az elérési biztosításoknál általában a befizetett díjak kerülnek visszafizetésre a biztosított tartamon belüli halála esetén.   

első díj: az első biztosítási időszakra, vagy annak egy részére megállapított díj. Befizetése különös jelentőséggel is bír: a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdődik, ha a szerződés létrejött és az első díj a biztosítóhoz beérkezett.

első kockázat: lásd premier risque

életbiztosítás előfeltétele: a népességi statisztikák és egyéb felmérések adataiból a nagy számok törvénye alapján az egyes valószínűségi mutatók kiszámíthatók. Ezért fontos, hogy nagyszámú személy alkosson egy veszélyközösséget, hogy az életbiztosítási kockázat kalkulációjához megbízható alapot szolgáltasson. A díj kiszámítása az ekvivalencia elv alapján történik a valószínűségi adatok segítségével. Az ekvivalencia vagy egyenértékűség elvének a lényege hogy a biztosító várható díjbevételeinek és a várható kiadásainak meg kell egyezniük.

vissza a lap tetejére

É

életbiztosítás: olyan szerződés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont (életkor, nyugdíjba vonulás, stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a kedvezményezett jogosult.

érdekmúlás: ha a biztosítási érdek megszűnik, a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik. (Erről a biztosítót írásban értesíteni kell.)

értékkövetés:

• Életbiztosításoknál megakadályozható a lejárati összeg elértéktelenedése. Lényege az, hogy a szerződő növelheti a biztosítási összeget, amennyiben hajlandó magasabb díjfizetést vállalni. A magasabb díj megfizetését a szerződő azért vállalja, mert a biztosítási összeg várható felhasználhatósága ezt diktálja. Optimális esetben ez nem jelent nagyobb megterhelést, hiszen jövedelme is növekszik az inflációt követő mértékben (azaz a jövedelemének reálértéke nem csökken). A biztosítás értékének megőrzését a biztosítási összeg évenkénti emelésének lehetősége biztosítja. Az ehhez tartozó díjemelés a biztosított aktuális korának és a tartamból még hátra levő időnek a figyelembevételével történik, ezért a biztosítási díj és a biztosítási összeg növekedésének aránya eltérhet a biztosítás kezdetén megállapítottól. Hiszen idősebb embernek magasabb a haláleseti kockázata ugyanolyan díj esetén, ennek megfelelően a kockázati díjrész haláleseti és elérési arányai változnak. Az értékkövetéshez használt díjindex a Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző naptári év fogyasztói árindexe alapján kerül meghatározásra. Ha a fogyasztói árindex nem éri el az 5%-ot, a biztosító a biztosítási összegnek ezen a módon történő emelési lehetőségét szünetelteti. A biztosítási összeg és díj emelkedése a biztosítás megkötését követő első biztosítási évfordulón kezdődik, és évente ismétlődik.
• A nem-életbiztosításoknál a biztosító a biztosítási összegnek az új értéken való tartása érdekében, az árszínvonal változásától függően a következő évfordulótól egyes vagyontárgycsoportoknál automatikus értékkövetést alkalmaz. Az értékkövetés mértékével változik a biztosítási díj is. Az értékkövetés mértékét az épületek esetében az építőipari építési-szerelési árindex, az ingóságoknál a javak főbb csoportjai szerinti fogyasztói árindex alapján számítják.

vissza a lap tetejére

F

felelősségbiztosítás: a biztosított által a másoknak (harmadik személynek) a szerződésben körülírt minőségben okozott károkra nyújt fedezetet. Kártérítési kötelezettsége alól mentesíti a károkozót a szerződésben meghatározott esetekben és mértékben.
Biztosítási eseménynek minősül az, ha a biztosított, vagy a biztosítottal együtt biztosított személy, mint

• a biztosítási szerződésben megjelölt épület, -lakás, -melléképület, -építmény és -telek tulajdonosa, bérlője, haszonbérlője, vagy ezek építtetője, felújítója, használója;
• rendeltetésszerűen, háztartási céllal gázpalackot, fűtőolajt használó, tároló személy;
• belátási képességgel nem rendelkező, vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója;
• közúti balesetet előidéző gyalogos;
• kerékpár, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója;
• sportoló, de kivéve a vadászatot és a hivatásszerű vagy versenysportot;
• kutya, ló, egyéb szokásos háziállat tartója. Nem minősül szokásos háziállatnak a Magyarországon nem őshonos vagy egzotikus állat, például kígyóféle, krokodil, alligátor, mérges pók, skorpió, majom, nagymacska, stb.;
• háztartási alkalmazott munkáltatója

harmadik személynek

• személyi sérüléses, vagy
• szerződésen kívül, a vagyontárgyaiban bekövetkező kárt,
• vagy ezekre visszavezethetően egyéb vagyoni hátrányt okoz,

és emiatt a biztosítottat a magyar polgári jog szerint kártérítési kötelezettség terheli.

felmondás: a biztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és írásban.

felosztó-kirovó rendszer: biztosításszerű megoldás, amelyben a veszélyközösség tagjai az őket ért károkat egymás között utólag osztják fel.

fogyasztói árindex: az infláció egyik mérőszáma. A Központi Statisztikai Hivatal a fogyasztói árindex meghatározásához a fogyasztásban fontos szerepet betöltő és azt lehetőleg hosszú ideig képviselő kb. 1600 terméket és szolgáltatást vesz figyelembe.

folyamatos díj: az a díj, amely a rendszeres díjfizetésű termékek esetén a biztosító által rendszeresen, a megjelölt ütemezés szerinti díj kiterhelésére szolgál. A folyamatos díjas biztosítások első díj megfizetését követő díjrészletei.

földrengéskár: az a kár, melyet a kockázatviselés helyén az EMS skála V. fokozatát elérő vagy azt meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

futamidő: hibásan alkalmazott banki kifejezés a biztosításban. A határozott időszakra megkötött biztosítási szerződés időbeli érvényességi tartamát jelenti.

függőkár: olyan, biztosítási eseményből származó kár, amelyet a biztosítónak már bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg.

függőkár tartalék: tételesen (káronként) képzett biztosítástechnikai tartalék, amelynek az a célja, hogy fedezetet nyújtson a függőkárokra.

vissza a lap tetejére

G

gépjármű-felelősségbiztosítás: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem önkéntes biztosítás, hanem minden gépjármű-tulajdonos - üzemben tartó - számára jogszabályban előírt kötelezettség. A gépjármű-felelősségbiztosítás a biztosított által másoknak a gépjármű üzemeltetése során okozott károkat téríti meg.

vissza a lap tetejére

H

halandósági tábla: statisztikai, demográfiai számításokon alapuló táblázat, amely azt mutatja, hogy pl. 100 000 újszülött fiú/lány közül hány éri el az 1, 2, 3, .. 100 éves kort, ha a halandóság úgy alakul, mint azt a táblázat készítésének pillanatában megfigyelték. A halandósági táblákat az életbiztosításoknál használják. Tekintettel arra, hogy a halandóság viszonylag lassan változik, az életbiztosítások díjaiban jelentős eltérések nem lehetnek, hiszen valamennyi biztosító ugyanazokat az adatokat használja. Ez azért lényeges szempont, mert nem lehet árharcot elindítani, hanem a szolgáltatások minőségében kell megvívni a piaci versenyt.

hitelfedezeti biztosítás: a hitelintézet vagy a hitelező által - a tartozás biztosítékául - követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.

hozam: az a jövedelem, amely a biztosító által befektetett díjtartalékból keletkezik.

hozománybiztosítás: nem egy, a kötés pillanatában meghatározott időpontban kerül sor a biztosító teljesítésére, hanem az adott esemény, a házasságkötés időpontjában. A házasságkötésre, mint biztosítási eseményre egy tartamot határoz meg a biztosító, amely a gyakorlat szerint az együttbiztosított gyermek 18. és 24. születésnapja közötti időszak. A tartamon belül bekövetkezett házasságkötés, vagy a 24. életév betöltése váltja ki a biztosítási kötelezettségét. Abban az esetben is sor kerül a biztosítási szolgáltatás kifizetésére, amikor a gyermek házasságkötése nem következik be 24 éves koráig.

hónyomás:   az a kár, amelyet hó- vagy jégtömeg statikus nyomása a biztosított ingatlan tetőszerkezetében okoz.

vissza a lap tetejére

I

időszakos biztosítások: határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerződésben naptárilag – év, hó, nap, óra, perc – megjelölt időszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.

indexálás: értékkövetés

infláció: az általános árszínvonal emelkedése, ami a pénz vásárlóerejének csökkenését vonja maga után. A reálérték számítások segítenek abban, hogy kiszűrjük az infláció hatását eredményeinkből.

integrál önrész: a bagatell-károk kiszűrésének módszere, a minimális térítendő kárösszeg meghatározásával. Ha a kár az integrál önrész alatt marad, a biztosító nem térít, ha viszont fölötte van, akkor megfizeti az egész kárt.

intervenció: a biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés fenntartását szolgálja.

ismeretlen jármű ütközése: a biztosított vagyontárgyakban keletkező olyan kár, amelyet az ismeretlen közúti jármű, annak alkatrésze vagy rakománya a biztosított épületben közvetlen összeütközéssel okoz.

ismeretlen építmény és üreg beomlása: ha a talaj természetes egyensúlyi állapota egy ismeretlen - nem feltárt, vagy az építési engedélyben nem szereplő - üreg beomlása miatt megszűnik, és ez által a biztosított épületben kár keletkezik.

ittasság: a jogi és szerződési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerződésekben általában mentesülési ok.

vissza a lap tetejére

Í

írásbeliség: a biztosítási szerződések jogának egyik legfontosabb eleme. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok csak írásban érvényesek!

vissza a lap tetejére

J

jégverés: az a kár, melyet a lehulló jégszemek a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okoznak.

jelzálog: az ingatlanokra bejegyzett jog, amely szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezhet a vagyontárgy felett. Általában a hitelek vagy egyéb követelések biztosítékául kötik ki, és bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyv).

jelenérték: a biztosító bevételei és kiadásai időben eltérően ütemeződnek. Ahhoz, hogy ezeket a különböző időpontban történő be- és kifizetéseket értékeljük, összehasonlíthatóvá kell tenni őket. A jelenérték-számítás ehhez nyújt hathatós segítséget.

jelenérték-számítás: segítségével meghatározhatjuk, hogy mennyit ér ma egy későbbi időpontbeli pénzösszeg. Ezt a kamatozás ellentéteként is felfoghatjuk, hiszen itt arról van szó, hogy mennyi pénzt kellene a bankba tenni, hogy adott idő elteltével a keresett összeget vehessük ki.

jövedelempótló ellátás: a tejes kiesett jövedelmet pótolja (pl. a munkahelyi baleset, vagy foglakozási megbetegedés esetén). Nem a teljes kieső jövedelmet pótló jövedelmek (pl. a táppénz, a rokkantsági nyugdíj).

jutalék: a biztosító a biztosításközvetítő eredményes munkáját, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerződésenként (darabjutalék) is, de általában a biztosítási összeghez igazodik.

vissza a lap tetejére

K

kamat: az a pénzmennyiség, amit előre meghatározott időszakonként kapunk a befektetett tőkénk után.

kamatláb: az időegységre számított kamat százalékos nagysága a tőkéhez képest.

kamatos kamatszámítás: ha a betétes az esedékes kamatokat nem "éli fel", hanem újra befekteti azokat is. Ebben az esetben a kamatokat is hozzáadják a tőkéhez (tőkésítik) és az így megnövelt összegre számítják ki időszakonként a fizetendő kamatot (kamatos kamatszámítás).

kamatrés: vagy kamatmarge. A technikai kamat és a befektetési hozam közötti különbség.

kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belüli a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.

kárenyhítés: a már bekövetkezett kárbiztosítási esemény károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!

kárgyakoriság: mutatószám, amely azt jelzi, hogy egy adott időszakban (általában egy év alatt) a biztosított személyek és tárgyak közül hánynál következett be biztosítási esemény.

kárhányad: a biztosító díjbevételének valamint a kifizetett károknak és a függőkár tartaléknak egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerződés típusonként, ágazatonként mérik.

kármegelőzés: olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték. Pl. a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a betöréskárok megelőzésére.

kedvezményezett: az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, szerződésben megnevezett személy. Ez lehet maga a biztosított is elérési biztosítás, vagy bármely személy, illetőleg a kötvény bemutatója is. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható.

kedvezményezett jelölés: az életbiztosítási szerződés megkötésnek egyik leglényegesebb mozzanata a kedvezményezett megnevezése. A szerződő nevezi meg; ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a szerződéskötéshez, így a kedvezményezett kijelöléséhez is, szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet.

kedvezményezett jogai: a biztosító szolgáltatása iránti igény érvényesítése.

kedvezményezett kötelezettségei:

• Együttműködési kötelezettség.
• Kedvezményezetti minőség bizonyítása.

kettős biztosítás: ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerződés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.

készpénzdíjas biztosítás: egyszeri díjas időszakos biztosítás; a szerződő a szerződéskötéskor megfizeti az egész - általában rövid - tartamra szóló díjat.

kiegészítő biztosítás: az alapbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerződés. Ha az alapbiztosítás megszűnik, megszűnik a kiegészítő szerződés is.

kizárás: a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerződés kizár a biztosítási fedezetből, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény - nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény!

kockázat: a kártokozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége. A kockázatot káresélynek is nevezzük.

kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg ha igen, akkor milyen biztosítási díjért, milyen biztosítási feltételekkel és záradékkal vállalja azt.

kockázati díj: a biztosítási díj azon része, amely az átvállalt kockázatból származó károk fedezetéül szolgál. Ebből a díjrészből fizetik a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, s ebből képzik a függő károk tartalékait is. Nettó díjnak is nevezik, mert nem tartalmazza a vállalkozói díj részt.

kockázati életbiztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított - a tartam alatt - meghal.

kockázatkezelés: döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.

kockázatkiegyenlítődés: mivel a kockázatok térben és időben elszórtan jelennek meg, ezek hosszú távon, és megfelelő területen ki is egyenlítődnek.

kockázatviselés:A szerződés – ellenkező megállapodás hiányában – az azt követő
nap 0. órájától lép hatályba, amikor a szerződő a biztosítás egyszeri vagy első folyamatos díját a biztosító számlájára átutalta vagy pénztárába befizette feltéve, hogy a szerződés már létrejött vagy utóbb létrejön. A biztosító kockázatviselésének feltétele a szerződés hatálybalépése.

kogencia: feltétlen érvényesülést kívánó szabály, amelytől nem lehet eltérni. A biztosítási szerződés vonatkozásában azt jelenti, hogy a felek a szerződésükben a Ptk. biztosításra vonatkozó szabályaitól - még egyező akarattal sem - térhetnek el. Pontosabban: az eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az egyértelműen a szerződő vagy a biztosított érdekeit szolgálja!

koremelés: a kockázat-elbírálási megoldás az életbiztosításoknál, amikor a biztosító - az orvosi vizsgálat alapján - a biztosított tényleges koránál magasabb életkor figyelembevételével állapítja meg a díjat.

korlátozott cselekvőképesség: a cselekvőképesség törvényi vagy bírói korlátozása. A korlátozottan cselekvőképes személy csak a mindennapi élet szokásos egyszerű ügyleteit kötheti meg törvényes képviselője nélkül. Korlátozottan cselekvőképes a kiskorú személy 12 és 18 éves kora közötti időszakban; illetőleg az is, akinek cselekvőképességét - életkortól függetlenül - ítélet korlátozza.

költségtérítő ellátás: vagy a teljes költséget megtéríti (sürgősségi ellátás), vagy nem téríti meg a teljes költséget (gyógyszertámogatás).

kötelező biztosítás: a biztosítási szerződés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerződés megkötését kötelezővé teheti: legismertebb formája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van, pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is.

kötött időpontú (terme fix) életbiztosítások: a biztosítási események azonosak a vegyes életbiztosítás biztosítási eseményeivel, amelyek a biztosított tartam alatt bekövetkezett halála vagy a biztosítási tartam végének életben történő elérése. Mindkét esetben a biztosítási összeg kerül kifizetésre, azonban a haláleseti szolgáltatás időpontjában lényeges eltérés van. A kötött időpontú biztosításoknál a biztosítási összeg kifizetésére a biztosítási tartam végén kerül sor, a biztosított életben lététől függetlenül. A biztosítottnak a tartamon belül bekövetkezett halála esetén a biztosító átvállalja a díjfizetést. A szerződés az eredeti biztosítási összeggel a tartam végéig további díjfizetés nélkül fennmarad.

kötvény: az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.

kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződések alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.

közlési kötelezettség: a biztosított (szerződő) a szerződéskötéskor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, adatot, melyre a biztosító kérdést tett fel és melyet ismert vagy ismernie kell. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. Különösen fontosak a biztosított egészségi állapotával, foglalkozásával, szabadidős tevékenységével kapcsolatos kérdések és adatok. Ezekre vonatkozóan a biztosító kérdéseket tehet fel, sőt egyes esetekben még orvosi vizsgálatot is kérhet.
A biztosító a gondosan felmért kockázatot pontosan kiszámított díj ellenében és meghatározott feltételekkel vállalja. Ahhoz, hogy az ehhez szükséges számításokat (pl. díjkalkuláció) megfelelően el tudja végezni, ismernie kell a kockázat szempontjából lényeges adatokat. Ezért a Ptk. a biztosítóval szerződő felet arra kötelezi, hogy az említett adatokat közölje a biztosítóval. E vonatkozásban a törvény szigorú: nemcsak a szerződő fél által ismert adatok tekintetében terheli közlési kötelezettséggel a szerződő felet, hanem az olyan körülmények tekintetében is, amelyeket ismernie kellett. A közlési kötelezettség bizonyos mértékben objektív jellegű: kiterjed ugyanis mindazokra az adatokra, amelyeknek az ismerete a szerződő féltől elvárható volt.
A közlési kötelezettség tekintetében azonban - az elmulasztás súlyos következményeire is figyelemmel - megfelelő biztosítékokra is szükség van. Ezért a biztosító általában egészségi nyilatkozatot bocsát a szerződő fél rendelkezésére, amely felsorolja az általa lényegesnek tartott adatokat. Erre az esetre tartalmazza a törvény azt a rendelkezést, hogy a fél a biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal eleget tesz a közlési kötelezettségének. A közlési kötelezettség tehát ilyen esetben a kérdőívben felsorolt adatokra szorítkozik.

közvetett villámcsapás:   villám miatt az elektromos fogyasztókban túlfeszültség vagy indukció miatt keletkezett károk.

vissza a lap tetejére

L

lejárat: a biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik.

légijármű ütközése:  a személyzettel ellátott légijárműnek, annak bármely részének vagy rakományának becsapódása által okozott károk.

life ág: az életbiztosítási ág angol elnevezése

vissza a lap tetejére

M

manipuláció: a biztosítási szóhasználatban szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlatban jelzett kockázatokat a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat, és kötvényt állít ki.

maradványérték: a totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékből kell levonni.

maradékjogok: olyan, az életbiztosítási szerződésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetén is fennmaradnak. (visszavásárlás, díjmentesítés)

mentesülés: ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerződő, illetőleg a közös háztartásban élő hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerződés rögzíti (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítónak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhető.

minimális díj elve: a biztosítási törvény által rögzített szabály, amely szerint a biztosítónak legalább olyan mértékű díjat kell kalkulálnia, amely előreláthatóan fedezetet nyújt valamennyi vállalt kötelezettség teljesítésére, és a biztosító költségeire.

módozat: meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerződések.

munkaadói és egyéb társadalombiztosítási hozzájárulás: a társadalombiztosítási és munkaadói járulékon felül ide tartozik a munkáltatói táppénz-hozzájárulás, valamint az egészségügyi hozzájárulás. Tartalmazza az önállóak és munkanélküliek társadalombiztosítási hozzájárulását.

munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulása: a munkaadó által a munkavállaló nevében a társadalombiztosítás és tágabban az államháztartás különböző alapjaiba befizetett hozzájárulások, amelyek a biztosítási események bekövetkeztekor a társadalmi juttatások finanszírozására szolgálnak.

munkavállalói jövedelem: a béreknek, kereseteknek a munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásával növelt összege.

munkavállalók kötelező társadalombiztosítási hozzájárulása: az egyéni nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, valamint a munkavállalók befizetései a munkaerő-piaci (korábban szolidaritási) alapba.

munkavállalók önkéntes társadalombiztosítási hozzájárulása: az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészségbiztosítási és önsegélyező pénztárakba belépett munkavállalók társadalombiztosítási befizetései.

munkáltatói felelősségbiztosítás: a biztosítási szerződés alapján a biztosító - a munkáltató helyett - megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset, esetleg foglalkozási megbetegedés miatt felelősséggel tartozik.

múlékony sérülés: olyan (általában baleseti eredetű) testi sérülés, amely maradandó egészségkárosodás nélkül gyógyul.

vissza a lap tetejére

N

nagy számok törvénye: matematikai törvényszerűség, amely a biztosítás gyakorlatában azt jelenti: minél nagyobb a veszélyközösség létszáma, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy egy meghatározott időszakon belül a vártnál több vagy kevesebb veszélyközösségi tagot ér károsodás.

nem-életbiztosítás: az életbiztosítási ágba nem tartozó ágazatok; pl. vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás, balesetbiztosítás.

non-life ág: a nem-életbiztosítási ág angol elnevezése.

vissza a lap tetejére

O

objektív felelősség: vétkesség nélküli felelősségi forma

objektív kockázat-elbírálás: a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján (például tűzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minősége, az épület szerkezete és anyaga... stb.) ítéli meg kockázatának súlyosságát.

vissza a lap tetejére

Ö

öngondoskodás: olyan előrelátó, tervszerű emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkező, vagy a váratlan események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Egyik eszköze a biztosítás.

önrészesedés: a kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja.

vissza a lap tetejére

P

panaszügyintézés: a biztosító döntései ellen reklamációt lehet benyújtani az érintett biztosítóintézethez. Valamennyi társaság önálló panasz-ügyintézési apparátust működtet. Az ügyfél-tájékoztató megjelöli a panaszfórumokat.

pénzmosás: az illegálisan - főleg a feketegazdaságból - származó pénzösszegek banki és biztosítási csatornákon való átfuttatása és "legalizálása".

premier risque:    első kockázatra szóló biztosítás, a magyar terminológiában határösszeg-biztosításként is meghonosodott. A biztosító a szerződésben rögzített határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást.

pro rata: alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.

vissza a lap tetejére

R

rablás: rablásnak minősül a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat a kockázatviselés helyén jogtalanul úgy szerzi meg, hogy személy elleni erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, továbbá ha a tetten ért tolvaj, az eltulajdonított tárgy megtartása érdekében személy elleni erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

reálérték: ha pénzünket bankba tesszük, akkor lejáratkor kamatokkal együtt kapjuk vissza. Az eltelt idő alatt azonban az árak is fokozatosan nőttek és már nem tudjuk mindazt megvenni belőlük, amit a lekötés időpontjában megvehettünk volna. Azt, hogy mennyit is ér pontosan ez az összeg, a pénz reálértéke mutatja. A pénz reálértéke tehát az infláció hatása nélküli értékét jelenti.

reálkamatláb: az inflációs hatás kiszűrésével kapott kamatláb.

reaktiválás: a díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések - eredeti tartalommal történő - újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték!

regressz: visszakövetelési (megtérítési) jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sőt a biztosítottat elsőbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendő mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt, és azt megtérítette a károsultnak.
A Biztosító az okozott kár megtérítését követelheti, pl. gépjármű-felelősségbiztosítás esetén:

• a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól, illetve egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármű tulajdonosától és vezetőjétől;
• attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
• a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
• a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
• a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
• az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
• a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
• a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás-bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta;
• az üzembentartótól, ha a káresemény a respirot követő 30 napos időszak alatt következik be.

rendelkezési jog: az élet- és nyugdíjbiztosítások személyi jövedelemadó-kedvezményével összefüggő fogalom. Gyakorlatilag az ügyfél által kezdeményezett szerződés megszüntetést jelenti (pl: visszavásárlás, értékesítés, díjnemfizetés miatti megszűnés). Ha erre a szerződéskötéstől számított 10 éven belül kerül sor: az adókedvezményt - pótlékokkal együtt - vissza kell fizetni.

reponálás: az életbiztosítási ajánlat elbírálásnak függőben tartása. A reponálásról az ajánlattevőt írásban értesíteni kell. A reponálási tartam - általában 6 hónap - letelte után is csak akkor jöhet létre a biztosítás, ha a szerződő új ajánlatot tesz.

respiro: a biztosítás díj esedékességétől számított időszak, amely alatt a biztosító "várja" a díjat. Elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi. Tartama: általában 30 nap, de a felek ennél hosszabb időszakban is megállapodhatnak.

részleges kár: a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, mely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.

robbanás: a robbanás olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet a gázok vagy gőzök kiterjedése okoz.

rongálás: rongálás biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy rablás illetve annak kísérlete folyamán az eltulajdonítás érdekében a biztosított vagyontárgyban keletkező rongálási kár.

vissza a lap tetejére

S

storno: lásd törlés

súlyosan gondatlan magatartás: Súlyosan gondatlan magatartás által okozott kárnak minősül, ha a baleset a biztosított

• szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,
• kábítószeres vagy súlyosan ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben,
• jogosítvány nélküli vagy ittas gépjárművezetés közben következett be.

vissza a lap tetejére

Sz

szavatolótőke: a biztosító saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is eleget tudjon tenni kötelezettségeinek, ha azokra a beszedett díjak és a tartalékok nem nyújtanak fedezetet. A szavatolótőke meglétét a PSZÁF folyamatosan ellenőrzi.

szerződés létrejötte: az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!

szerződés megszűnése: jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával; a díjfizetés elmulasztásával; érdekmúlással; vagy felmondással.

szerződés-módosítás: a szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad.

szerződő: a biztosítási szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést (ajánlat) ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.

szerződő jogai:

• A biztosított, illetve a kedvezményezett személyének megjelölése a kedvezményezett személyének megváltoztatása.
• A biztosítási összeg meghatározása.
• A szerződés megszűntetése (rendes felmondással, a biztosító módosító javaslatának az elutasításakor, díj nemfizetéssel).

szerződő kötelezettségei:

• Az esedékes biztosítási díj megfizetése.
• Adatközlés és változás-bejelentés teljesítése.

szikla- és kőomlás, földcsuszamlás: az a kár, melyet a lehulló szikla- és kőzetdarabok, illetve földtömeg természetes mozgása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

szubjektív kockázat-elbírálás: a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító anyagi szempontok alapján (például: az ajánlattevő vagyoni és személyi viszonyai) mérlegeli kockázatának súlyosságát.

vissza a lap tetejére

T

tartamengedmény: a több évre megkötött biztosítások szerződőinek adott díjengedmény. Idő előtti megszűnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.

táppénz: a keresőképtelenség időtartamára naptári napra járó keresetpótló ellátás, amely jogszabályokban meghatározott körben a betegszabadság kimerítése után jár, kivéve a gyermekápolási táppénzt, az üzemi balesetet, amelyeknél első naptól igénybe vehető a táppénz. 1996. január 1-jétől a kifizetett táppénzköltség 1/3-a a munkáltatót terheli. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset 70%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 60%-a.

társadalombiztosítás: kötelező biztosítási forma. Az államháztartás része; nyugdíj és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt. A magánbiztosítástól elkülönült intézményrendszere van, forrásait zömében a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségeiből fedezik. Alapelve a szolidaritás, tényleges biztosítási jellemzőkkel nem rendelkezik; gyakorlatilag egy központi elosztórendszer.

technikai kamat: számításszerű kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál alkalmaz. Minimális mértékét jogszabály állapítja meg.

területi hatály: földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom; a biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre visel kockázatot. Például az autóbiztosításoknál a területi hatály: Európa, valamint Törökország kontinensen kívüli része.

totálkár:  a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy helyreállítása, vagy javítása már nem gazdaságos.

többlethozam: azt mutatja, hogy a valós hozam mennyivel magasabb a technikai kamatláb által garantáltnál. Az elért hozamból levonják a technikai kamatnak megfelelő mértékű hozamot (hiszen ez már eleve bekerül a tartalékba) – az ügyfél a díjba építve már megkapta, "be sem kellett fizetnie", s a többleten valamilyen arányban osztozik a biztosító és az ügyfél. Az ügyfél részét azután úgy tekintik, mint egy olyan életbiztosítás nettó egyszeri díját, amelynek tartama az eredeti biztosítás hátralévő tartama (tehát ugyanakkor jár le, mint az eredeti biztosítás), az ügyfél belépési kora pedig a többlethozam visszajuttatásakor a biztosított életkora. Ez alapján kiszámítják az ezért a díjért járó biztosítási összeget, s ezzel az addig érvényes összeget megnövelik. Az ügyfélnek járó többlethozam tehát a díjtartalékba kerül.

tőke: az a pénzmennyiség, amelyet egy pénzintézetre bízunk, hogy helyettünk befektesse és kamatoztassa.

tőkeegyenleg: Az ügyfél díjak és kamatok nélküli tartozásának aktuális összege.

tőkefedezeti rendszer: közvetlen kapcsolatot teremt a befizető jövedelme és majdani nyugdíja között. A befizetéseket ugyanis külön, ún. egyéni tőkeszámlán tartják nyilván. Így a nyugdíjra egykor jogosult befizető mindig pontosan tudhatja, hogy mekkora összeget halmozott már fel. Ennek a befizetett összegnek (amelyet nemcsak a jövőbeni nyugdíjas, hanem annak munkaadója is növelhet) a mindenkori hozama alapján alakul ki a tőkeszámla tulajdonos várható nyugdíja.

törlés: a biztosítási szerződések bármely okból való megszűnése, illetőleg ezen szerződéseknek a biztosítói nyilvántartásból való kivétele.

törlésértesítő: a törlés tényének írásban való közlése a szerződővel. A törlésértesítő kiküldését a jogszabály nem teszi kötelezővé a biztosító számára.

tőzsde: helyettesíthető tömegáruk és értékpapírok szervezett piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik. A tőzsdén csak tőzsdetag vehet részt; üzletet kötni csak a tőzsdetag cégek által hivatalosan felhatalmazott közvetítőn (tőzsdei bróker) keresztül lehet. Árutőzsdék és értékpapír-tőzsdék működnek.

tőzsdeindex: a tőzsde összpiaci árfolyammozgását tükröző indexszám; a tőzsde általános hangulatát, tendenciáját jelzi. Az indexkosárban szereplő vállalatok piaci értékének változását tükrözi.

túlbiztosítás: ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényeleges értéke. A biztosítási szerződésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik - semmis.

tűz: tűz alatt olyan tűzeset értendő, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta, és saját erejéből továbbterjedt.

vissza a lap tetejére

U

újérték biztosítás:  a túlbiztosítás a biztosítási szerződésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel, amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól, vagy a biztosító az új állapotban való beszerzés költségeit vállalja. Az ingatlan- és ingóságbiztosítások (általában) újértékre szólnak.

vissza a lap tetejére

Ü

ügyfél-tájékoztató: a biztosító egyértelmű, részletes és közérthető írásos információja, amely a biztosító főbb adatait és a megkötendő szerződés jellemzőit tartalmazza.

ügynök: a biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő. A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, a szerződés megkötésére azonban nem! Ilyen joga csak a vezérügynöknek van. Megbízotti minőségben való károkozásáért a biztosító felelős.

üvegtörés:   a biztosított üvegben keletkezett törés vagy repedés.

üzemi baleset: a biztosítottat a foglakozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben ért baleset. Az üzemi balesetért a legtöbb esetben a munkáltató felelőssége állapítható meg.

vissza a lap tetejére

V

vagyonbiztosítás:  olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt vagy annak javára köti.

valorizáció: a pénz értékállandóságának változása miatt inflálódott élet- és nyugdíjbiztosítási összegek - jogszabályon alapuló - utólagos felértékelése.

vállalkozói díj: a biztosítási díj azon része, amely a biztosító költségeinek a fedezetéül, valamint az üzleti nyereség forrásául szolgál. A kockázati díj és a vállalkozói díj összege teszi ki a bruttó díjat.

változásjelentési kötelezettség: a szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító mentesülését eredményezheti. A szerződésben fel kell sorolni azokat a körülményeket, amelyek tekintetében a szerződő fél köteles bejelenteni a változást. Ez kiküszöböli azt a bizonytalanságot, amely a bejelentendő körülményváltozások tekintetében fennállhat. A bejelentési kötelezettség csak a lényeges körülmények tekintetében áll fenn. Vita esetén a döntés a bíróság mérlegelésére tartozik. A közlési, illetőleg a változásbejelentési kötelezettség elmulasztásának súlyos következménye van: a biztosító kötelezettsége nem áll be. Ez alól azonban van két kivétel: az egyik az, hogy beáll a biztosító kötelezettsége, ha az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte; a másik pedig az, amikor az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
A bizonyítási kötelezettség mindkét esetben a közlési kötelezettségét elmulasztó szerződő felet terheli.

várakozási idő: az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy későbbi időponttól vállalja.

vegyes életbiztosítás: a két funkciót egyesítik a vegyes életbiztosítások, amelyek a kockázati és az elérési életbiztosítások kombinációjaként állnak elő. A vegyes életbiztosítások abban különböznek a kockázati biztosításoktól, hogy nem csak a biztosított tartamon belüli halálakor kerülhet sor a biztosítási összeg kifizetésére, hanem a tartam végén a biztosítás lejáratakor is. A biztosítás minden esetben a biztosító szolgáltatásával fejeződik be, hiszen a két biztosítási esemény közül az egyik mindenképpen bekövetkezik.

veszélyes üzem: olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel. A gépjármű közúton való közlekedtetése is veszélyes üzemnek számít.

veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.

veszélynem: természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például: tűz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés stb.

vezetékes víz kár: vezetékes vízkárnak minősül, ha:

• csőtörés miatt a sérült csőből;
• a csőtörésben biztosított vezetékekhez közvetlenül csatlakozó tartozékok, szerelvények, készülékek törése, repedése, kilyukadása miatt;
• a csőtörésben biztosított vezetékek, és a hozzájuk közvetlenül csatlakozó tartozékok, szerelvények, készülékek dugulási, tömítési hibája miatt

kiömlő folyadék a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

vihar: viharkár az a kár, amelyet az 15 m/s küszöbértéket elérő vagy azt meghaladó sebességű légmozgások, vagy e légmozgások által az épületre sodort, döntött tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

villámcsapás:  villámcsapás a villámnak a vagyontárgyakon közvetlenül kifejtett, szabad szemmel is látható romboló hatása.

viszontbiztosítás: a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer.

visszavásárlás: az életbiztosítási szerződések - lejárat előtti - megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító - a szerződésben rögzített mértékben - a díjtartalékot visszafizeti. Különösen a szerződés első éveiben előnytelen ezzel a módszerrel élni.

visszkereset: lásd regressz

vissza a lap tetejére

Z

záradék: a típusszerződéseket kiegészítő, kétoldalú megállapodás - a biztosítási szerződés szerves része.

zöldkártya: Nemzetközi gépjármű felelősségbiztosítási bizonylat (zöldkártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezet meglétének igazolására. Nem keverendő össze a környezetvédelmi felülvizsgálat Igazoló lapjával, melynek csak a köznépi, nem a hivatalos elnevezése a zöldkártya.