Horizont 2021. Július hozamvédett alap

HORIZONT 2021. JÚLIUS HOZAMVÉDETT ESZKÖZALAP

A magyar állam által kibocsátott változó kamatozású kötvényt tartalmazó, forint alapú hozamvédett eszközalap

 

A Magyar Posta Életbiztosító Zrt. PostaHorizont befektetési egységekhez kötött életbiztosításához kapcsolódó HORIZONT 2021. JÚLIUS HOZAMVÉDETT ESZKÖZALAP (a továbbiakban Eszközalap) a magyar állam által kibocsátott változó kamatozású kötvénybe fektet.

Az eszközalapot azon Szerződők részére ajánljuk, akik fontosnak tartják a biztonságot, kiszámíthatóságot és az eszközalap lejáratáig nincs szükségük a befektetett összegre, mert a tőke- és hozamvédelmet a befektetési politikán keresztül az  eszközalap lejáratára ígérjük. Azoknak javasoljuk, akik pénzügyileg tájékozottak és megértik a konstrukcióban rejlő pozitívumokat és lehetséges kockázatokat. Az eszközalap javasolt minimális befektetési időtartama ennek megfelelően az eszközalap teljes futamideje.

Az Eszközalap célja

Az Eszközalap célja, hogy egy olyan kedvező megtakarítási formát nyújtson a Szerződő részére, ahol a banki lekötött betétek kamatait is meghatározó bankközi kamatlábak (BUBOR) alakulásából részesedhessen úgy, hogy eközben a befektetett tőke védelme biztosítva van.

Az Eszközalap befektetési összetétele

Pénzpiaci eszközök (lekötött betét, bankszámlapénz                                               0%-10%

A230726B18 magyar államkötvény                                                                    90%-100%

 

Az eszközalap stratégiai eszközösszetétele 100%-ban az A230726B18 magyar államkötvényt tartalmazza, míg a likviditási célból tartott eszközök megcélzott aránya 0%.

Az Eszközalapban megengedett ügyletek

Az eszközalap kezelője az eszközalap javára/terhére adásvételi, illetve betételhelyezési ügyleteken túlmenően egyéb ügyletekre nem jogosult.

Az Eszközalap főbb paraméterei

Eszközalap kezelője

Magyar Posta Életbiztosító Zrt.(1022 Budapest,

Bég u. 3-5.) (a továbbiakban Biztosító)

Letétkezelő

Erste Bank Zrt. (1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.) (a továbbiakban Letétkezelő)

Eszközalap devizaneme

HUF

Befektetési egység induló névértéke

1 HUF, azaz egy forint

BUBOR

Budapesti bankközi hitelkamatláb

Jegyzési időszak kezdő napja

2021.06.23.

Jegyzési időszak záró napja(1)

2021.07.07.

Új szerződő jegyzési időszakára fizetett kamat

nem fizet jegyzési kamatot

Eszközalap indulásának kezdő napja

2021.07.15.

Eszközalap lejárati napja

2023.07.26.

Működési forma

nyilvános

Fajta

nyílt végű

Futamidő

határozott: 2,03 év

(1) A jegyzési időszakot a Biztosító lerövidítheti, illetve meghosszabbíthatja

 

 

Tőkevédelemre és az elérhető hozam mértékére vonatkozó ígéret

Az Eszközalapból történő kifizetések a következők:

Kamatfizetési napok (2)

Kamat (éves %-ban)

2021.07.26

0,79%

2021.10.26

3 hónapos BUBOR

2022.01.26

3 hónapos BUBOR

2022.04.26

3 hónapos BUBOR

2022.07.26

3 hónapos BUBOR

2022.10.26

3 hónapos BUBOR

2023.01.26

3 hónapos BUBOR

2023.04.26

3 hónapos BUBOR

2023.07.23

3 hónapos BUBOR

Tőkekifizetés időpontja

Tőkekifizetés összege

2023.07.23

a befizetett összeg

 

(2) Ha egy kamatfizetési nap ünnep- vagy munkaszüneti napra esik, a hozam az azt követő munkanapon kerül jóváírásra.

Az érvényben lévő kamatlábakat a Biztosító minden kamatfizetési időszak kezdete előtt két munkanappal a Biztosító honlapján teszi közzé.

A Biztosítónak az Eszközalap tőkevédelmére és a meghatározott időpontokban történő hozamkifizetésekre vonatkozó ígéretét kizárólag az A230726B18 változó kamatozású magyar államkötvény kifizetési pénzáramlása és a Biztosító befektetési politikája biztosítja, arra a Biztosító, illetve harmadik személy garanciát nem vállal. A Biztosító a tőke és a hozam megóvása érdekében köteles az elvárható gondossággal és szakértelemmel az Eszközalap befektetési politikáját végrehajtani. A tőke- és hozamvédelem csak az Eszközalap lejáratának napján él, a biztosítási szerződés bármely okból történő korábbi megszüntetése esetén nem érvényes.

Az Eszközalap működését szemléltető példa

Fontos megjegyezni, hogy a példában szereplő adatok nem valóságosak. A táblázat célja kizárólag a működés szemléltetése.

Az Eszközalap által fizetett kamat 2021. július 26. és október 26. között

0,79%

3 hónapos bankközi kamatláb (BUBOR) 2021. október 22-én

0,75%

Az Eszközalap által fizetett kamat 2021. október 26. 2022. január 26. között

0,75%

3 hónapos bankközi kamatláb (BUBOR) 2022. január 24-én

1,00%

Az Eszközalap által fizetett kamat 2022. január 26. és 2022. április 26. között

1,00%

3 hónapos bankközi kamatláb (BUBOR) 2022. április 22-én

0,95%

Az Eszközalap által fizetett kamat 2022. április 26. és július 26. között

0,95%

3 hónapos bankközi kamatláb (BUBOR) 2022. július 22-én

1,00%

Az Eszközalap által fizetett kamat 2022. július 26. és október 26. között

1,00%

 

Az Eszközalap fenti példában részletezett működése azt jelenti, hogy az Eszközalap által fizetett éves kamat a 2021. július 26. és október 26. közötti kamatperiódusban 0,79%.

Ha 2021. október 22-én a 3 hónapos futamidőre szóló bankközi kamatszint a júliusihoz képest alacsonyabb, 0,75%, akkor az Eszközalap által fizetett éves kamat a 2021. október 26. és 2022. január 26. közötti kamatperiódusban 0,75%.

Az Eszközalap és a benne szereplő A230726B18 magyar államkötvény változó kamatozású kötvény kamatfizetését befolyásoló bankközi kamatok (3 hónapos BUBOR) értékét a Magyar Nemzeti Bank honlapján, az alábbi helyen lehet nyomon követni:

https://www.mnb.hu/monetaris-politika/penzpiaci-informaciok/referenciamutato-jegyzesi-bizottsag/bubor - hivatalos BUBOR fixingek

Az Eszközalap likviditása

Az A230726B18 magyar államkötvény változó kamatozású kötvény bevezetésre került a Budapesti Értéktőzsdére, a kötvény forgalmazói kétoldali árjegyzést biztosítanak. A papír tőzsdén kívüli kereskedelme kellő likviditással rendelkezik.

Az eszközalap felfüggesztése

A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti, amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

Az Eszközalapra jellemző legfontosabb kockázati faktorok

  1. Kamatkockázat

    Az eszközalap lejárata előtti visszavásárlás esetén számolni kell az A230726B18 magyar államkötvény hozamváltozásából adódó kockázattal, miután az eszközalap piaci értékére hatással van az A230726B18 magyar államkötvény hozamának változása. Nyílt végű, határozott futamidejű eszközalap esetében, amennyiben a mögöttes instrumentum lejárata megegyezik az eszközalap lejáratával, a tartam végén nincs kamatkockázat, lejárat előtti visszaváltás esetén viszont a kamatkockázat közepes. A bankszámlapénz és lekötött betét kamatkockázata alacsony.

  2. Részvénykockázat

    A részvények piaci árának változékonysága magasabb, a rövidtávú hozamingadozás ezeknél az eszközöknél jelentős lehet. Ezért a részvények árfolyama különböző időtávokon akár negatív is lehet, s így a befektetett tőke hozama csekély mértékűvé vagy akár negatívvá is válhat. Mivel az eszközalap részvényeket nem tartalmaz, így nincs részvénykockázat.

  3. Devizakockázat

    Ha az eszközalap eszközértékének és árfolyamának megállapítása eltérő devizanemben történik, mint a mögöttes termék devizaneme, akkor az eszközérték, illetve az árfolyam értékének alakulása nemcsak a mögöttes eszköz értékétől, hanem a devizaárfolyamok változásától is függ. Mivel az eszközalap forintban denominált eszközöket tartalmaz, így nincs devizakockázat.

  4. Ingatlankockázat

    Az ingatlan-befektetések jellemzően hosszú távú, magas kockázattal járó befektetések, mivel az ingatlanok fejlesztése, hasznosítása, illetve értékesítése időről-időre – a piaci viszonyok (pl. kereslet kínálat, gazdasági növekedés) változásától függően – nehézségekbe ütközhet. Ezen kívül az ingatlanok fenntartása kapcsán (üzemeltetés, karbantartás, fejlesztés) további kockázatok merülhetnek fel. Az ingatlanpiacokat ezen felül fokozott likviditási kockázat is jellemzi. Mivel az eszközalap ingatlan-típusú eszközöket nem tartalmaz, így nincs ingatlankockázat.

  5. Árupiaci kockázat

    Az árupiaci kockázat az árutőzsdére bevezetett szabványosított termék (ideértve a nemesfémeket is) árában bekövetkező lehetséges változás. Az árupiaci termékek árfolyam alakulását olyan tényezők befolyásolhatják, mint a gyakran előre nem látható kínálati és keresleti változások, inflációs várakozás, valamint a kamatszint. Mivel az eszközalap árupiaci eszközöket nem tartalmaz, így nincs árukockázat.

  6. Likviditási kockázat

    Az eszközalapban szereplő A230726B18 magyar államkötvény kellő likviditással bír a tőkepiacon, de egy jelentősebb hozamemelkedés azt is eredményezheti, hogy a kötvényt csak árfolyamveszteség elszenvedésével lehet értékesíteni. Az ilyen értékesítések rontják az eszközalap teljesítményét. Betétek esetében a betét feltörésének hozamvesztesége értendő likviditási kockázat alatt. Bankszámlapénz esetén nincs likviditási kockázat.

  7. Fedezeti ügyletekből fakadó kockázat

    Fedezeti ügyleteknél, amelyek mindig származtatott ügyletek segítségével történnek értelemszerűen az utóbbiakra jellemző kockázatok jelentős része felmerülhet. Ezen kockázatok jellemzően: a partnerkockázat, a likviditási kockázat és a fedezeti ügyletek görgetésének, megújításának kockázata (roll-over kockázat). Mivel az eszközalap fedezeti ügyleteket nem tartalmaz, így nincs fedezeti ügyletekből fakadó kockázat.

  8. Ország- és politikai kockázat

    A politikai-gazdasági stabilitás, a kormányzati intézkedések és a befektetési környezet összessége által meghatározott tényező. A befektetéseket kedvezőtlenül érinthetik a jogszabályi változások (adózási, illeték), illetve egyéb hatósági intézkedések. Az eszközalap tulajdonosaira negatívan hathat a személyi jövedelemadózás kamatra vonatkozó rendelkezéseinek változása.

    A gazdasági kockázatok esetében a gazdasági növekedéssel, a bankok hitelezési politikájával, a devizaárfolyamokkal kapcsolatos bizonytalanságok hatása tapasztalható. Az infláció növekedése, az alapkamat emelkedése kedvezőtlenül érintheti az eszközalap értékét. Az állami költségvetés hiánya, a gazdasági növekedés csökkenése szintén negatív hatással lehet az eszközalap hozamára.

  9. Kibocsátói, hitel- vagy partnerkockázat

    A kibocsátói, hitel- és partner kockázat a betétet elfogadó hitelintézet, a kötvény vagy értékpapír kibocsátójának, illetve az értékpapír üzlet vagy származtatott ügylet megkötésében közreműködő partner teljesítésének kockázata. A betétekhez, illetve kötvényekhez kapcsolódó követelések teljesítése függ a partner gazdálkodásától, valamint likviditási- és vagyoni helyzetétől. A rossz gazdálkodásból eredő kockázat esetén felléphet fizetésképtelenség, a kibocsátó nemfizetési szándéka esetén elmaradhatnak a követelések kifizetései. Az eszközalap viseli a benne szereplő kötvény kibocsátójának, illetve a betétet elfogadó hitelintézetnek a működésében rejlő valamennyi kockázatát, így az eszközalap partnerkockázatnak van kitéve, ugyanakkor a magyar állam, mint kibocsátó esetében a kibocsátói kockázat alacsony.

  10. Koncentrációs kockázat

    A befektetéseket csoportosítani lehet kibocsátó, devizanem, területi kitettség, futamidő, befektetési eszköz szerint. Az egyes jellemzők külön-külön eltérő módon befolyásolják az instrumentum kockázatát. Amennyiben az egyes jellemzőkön belül hasonló tulajdonságokkal bíró befektetéseket választunk, akkor koncentráljuk az adott tulajdonságból eredő kockázatunkat. Mivel az eszközalap túlnyomórészt az A230726B18 magyar államkötvényt tartalmaz, így az eszközalap koncentrációs kockázata magas.

  11. Értékelésből eredő kockázat

    A biztosító által kiválasztott Letétkezelő a törvényi előírások betartásával úgy határozza meg az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az eszközalapban szereplő befektetések aktuális piaci értékét.

  12. Piaci kockázat

    Az értékpapírok árfolyamára hatással vannak az aktuális piaci folyamatok. Az általános gazdasági helyzet, illetve a piaci hangulat mind pozitív, mind negatív irányban befolyásolhatja a kötvény árfolyamát. A piaci kockázat nem csökkenthető diverzifikációval, a piaci szereplők általános kockázatvállalási hajlandóságát tükrözi.

  13. Befektetési kockázat

    A Horizont 2021. Július hozamvédett eszközalap esetében a biztosító a tőke- és hozamvédelmet csak a futamidő lejáratára ígéri, ezért, ha a Szerződő az eszközalap lejárata előtt megszünteti a szerződését, a befektetési kockázatot a Szerződő viseli.

  14. A fenntarthatósági kockázatok olyan események vagy körülmények a környezetvédelem, a szociális ügyek vagy a vállalatirányítás területén (Environmental, Social, Governance – röviden ESG), amelyek bekövetkezése ténylegesen vagy potenciálisan jelentős negatív hatásokkal jár a befektetés értékére nézve. A Biztosító a Szabályzat a befektetési kockázatokról című szabályzatában részletezett módon a német anyavállalati szűrőket és eljárásokat alkalmazva törekszik ezen kockázatok csökkentésére.

Ilyen fenntarthatósági kockázatok például:Példák a fenntarthatósági kockázatokra:

Az éghajlatra gyakorolt negatív hatások kockázata:

  • Egy vállalkozás ipari termelőlétesítménye közvetlenül kibocsáthat üvegházhatást okozó gázokat (ÜHG) a légkörbe.
  • Az ellátási láncok összeomlása az éghajlati viszonyok hosszú távú változásai miatt;
  • Az ellátási láncok miatt a hosszú távú éghajlati viszonyok megváltozása.
  • A vállalkozás által a tevékenységei működtetéséhez vásárolt energiát fosszilis tüzelőanyagokból állíthatták elő.
  • A vállalkozás által előállított termékhez fosszilis tüzelőanyagok fogyasztására lehet szükség, például a benzinnel vagy dízellel működő autók esetében

    - A környezeti károkat az állam vagy bírósági felelősségre vonja a következményekért;

    - Azok, akik környezeti károsodást okozhat teszik felelőssé a következményeit az állam, illetve a bíróság által;

    Az éghajlatváltozásnak a vállalkozás pénzügyi teljesítményét érintő kockázatai, melyeket fizikai vagy átállási kockázatként lehet besorolni. Az átállási kockázatok a vállalkozást érintő olyan kockázatok, amelyek a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásból erednek. Ezek magukban foglalják a következőket:

  • Politikai kockázatok, például energiahatékonysági követelmények, a fosszilis tüzelőanyagok árát emelő szén-dioxidárazási mechanizmusok, vagy a fenntartható földhasználatot ösztönző politikák következtében.
  • Jogi kockázatok, például az éghajlatra gyakorolt káros hatások elkerülésének vagy minimalizálásának elmulasztása miatt, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elmulasztása miatt felmerülő jogviták kockázata.
  • Technológiai kockázatok, például ha egy, az éghajlatra kevésbé káros hatással lévő technológia egy, az éghajlatra károsabb technológia helyébe lép.
  • Piaci kockázatok, például ha a fogyasztók és vállalati ügyfelek választási lehetőségei az éghajlatot kevésbé károsító termékek és szolgáltatások felé tolódnak el.
  • Hírnévvel kapcsolatos (reputációs) kockázatok, például nehéz megnyerni és megtartani az ügyfeleket, munkavállalókat, üzleti partnereket és befektetőket, ha a vállalkozásról az terjed el, hogy károsítja az éghajlatot.

    Általánosságban elmondható, hogy egy olyan vállalkozás, amely nagyobb negatív hatást gyakorol az éghajlatra, jobban ki lesz téve az átállási kockázatoknak.

    A fizikai kockázatok a vállalkozást érintő olyan kockázatok, amelyek az éghajlatváltozás fizikai hatásaiból erednek. Ezek magukban foglalják a következőket:

  • Akut fizikai kockázatok, amelyek konkrét eseményekből erednek, különösen időjáráshoz kapcsolódó olyan eseményekből, mint a viharok, áradások, tüzek vagy hőhullámok, amelyek károsíthatják a termelőlétesítményeket és megszakíthatják az értékláncokat.
  • Krónikus fizikai kockázatok, amelyek az éghajlat hosszabb távú változásaiból erednek, mint például a hőmérséklet-változások, az emelkedő tengerszintek, a csökkenő vízkészletek, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a föld és a talaj termőképességének változása.

Egy vállalkozás fizikai kockázatoknak való kitettsége nem függ közvetlenül attól, hogy a vállalkozás negatív hatással van-e az éghajlatra.

A fenntarthatósági szempontokhoz kapcsolódó standardizált, megbízható és széles körben elterjedt nem pénzügyi mutatók a jövőben lehetővé teszik a környezet, a szociális ügyek és a vállalatvezetés területén felmerülő lehetőségek és kockázatok pontosabb felmérését a már megvalósított vagy tervezett befektetéseken. A fenntarthatósági kockázatok alapvetően az összes létező kockázatot érintik. Ezért befolyásolják a befektetés várható megtérülését is, csökkenthetik befektetések teljesítményét és így kedvezőtlen hatással lehetnek az ügyfelek által befektetett tőkére. A Szabályzat a befektetési kockázatokról című szabályzatban deklarált elvek, (kizárási) kritériumok, valamint a kialakítás alatt álló folyamatok (ESG-értékelés) hatékonyan csökkentik a fenntarthatósági kockázatoknak tulajdonítható lehetséges negatív értékek alakulását.

A HORIZONT 2021 Július hozamvédett eszközalap alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat, mivel az Ön befektetésének védelme érdekében a termék szinte kizárólag magyar államkötvényekbe fektet. A fenntarthatósági kockázatok a termék hozamát várhatóan nem befolyásolják számottevően.

Bár az eszközalap fő célkitűzései között az uniós kritériumoknak megfelelő környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítása nem jelenik meg, és a kritériumok alapján nem minősülnek fenntartható befektetésnek, a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. fenntarthatóság iránti elkötelezettsége a vállalati stratégia egyik kiemelt fundamentuma.

További részletes információ a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. honlapján (www.postabiztosíto.hu) található Fenntarthatósági politikájában található.”

Rendkívüli helyzetben előfordulhat, hogy a biztosítónak a tőke- és a hozam megóvására tett ígérete nem teljesül, amennyiben a befektetési politika megvalósulását olyan, a biztosító érdekkörén kívül álló ok akadályozza, melyet a biztosító az elvárható gondosság tanúsítása mellett sem tud elhárítani (pl. országkockázat, kibocsátói kockázat). Ebben az esetben a befektetési kockázatot a Szerződő viseli.

A kockázatok összefoglalása

Az alábbi táblázat megmutatja, hogy a kockázatok milyen mértékben jellemzőek a Horizont 2021. Július hozamvédett eszközalapra:

Kockázat

Nem érinti

Alacsony

Közepes

Magas

1. Kamatkockázat

 

 

x*

 

2. Részvénykockázat

x

 

 

 

3. Devizakockázat

x

 

 

 

4. Ingatlankockázat

x

 

 

 

5. Árukockázat

x

 

 

 

6. Likviditási kockázat

 

x

 

 

7. Fedezeti ügyletekből fakadó kockázat

x

 

 

 

8. Ország- ás politikai kockázat

 

x

 

 

9. Kibocsátói, hitel- vagy partnerkockázat

 

x

 

 

10. Koncentrációs kockázat

 

 

 

x

11. Értékelésből adódó kockázat

 

x

 

 

12. Piaci kockázat

 

x

 

 

13. Befektetési kockázat

 

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

* Lejárat előtti visszaváltás esetén. 

A táblázatnak megfelelően a Horizont 2021. Július hozamvédett eszközalap kockázati besorolás szempontjából alacsony kockázatú eszközalapnak minősül.

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) alapján az Ön által megvásárolni kívánt PostaHozamFix életbiztosítás kockázati mutatója az alábbi 1-7-ig terjedő skálán 1-es:

1

2

3

4

5

6

7

Alacsonyabb kockázat                                          Magasabb kockázat

 

  • Az összetett kockázati mutató feltételezi, hogy Ön az ajánlott tartamig (ez eszközalap esetében 2,03 év), megtartja a szerződését. A tényleges kockázat változhat, ha Ön előbb visszavásárlást kezdeményez a szerződésén.
  • A kockázati mutató iránymutatást ad a termék más termékekhez viszonyított kockázati szintjéről. Azt mutatja meg, hogy a termék milyen valószínűséggel fog pénzügyi veszteséget okozni a piacok mozgása miatt vagy azért, mert nem tudjuk Önt[1] kifizetni. 

[1] haláleseti szolgáltatás esetén ez alatt mindig a kedvezményezett értendő

A befektetési egységek vételi árfolyama az eszközalap indulását követően érhető el.


Az eszközösszetétel az eszközalap indulását követően érhető el.