Posta Biztosító

HozamFix 2022. Június III.

BEFEKTETÉSI POLITIKA és fenntarthatósági politikáról szóló tájékoztatás

HOZAMFIX 2022. JÚNIUS III. ESZKÖZALAP

Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által kibocsátott fix kamatozású kötvényt tartalmazó, forint alapú hozamvédett eszközalap

A HozamFix 2022. Június III. eszközalapba történő befektetést a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) PostaHozamFix egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosításának Szerződői választhatják. Azon Szerződők részére ajánljuk, akik a biztonságot és kiszámíthatóságot tartják a legfontosabbnak, hiszen az eszközalap hozamát az eszközalap lejáratára előre meghatározzuk.

Az eszközalap célja és javasolt minimális időtartama
Az eszközalap célja a befektetési politikán keresztül az ígért hozamra tőke- és hozamvédelem biztosítása. A Szerződő így előre tudja, hogy a befektetési politika megvalósulása esetén mennyit hoz a megtakarítása. A hozamvédelmet arra az esetre ígéri a biztosító, ha a Szerződő a hozamvédett eszközalap lejáratáig megtartja a befektetését. Az eszközalap javasolt minimális befektetési időtartama ennek megfelelően az eszközalap teljes futamideje.

Az eszközalap mögöttes termékei
Pénzpiaci eszközök (lekötött betét, bankszámlapénz) 0%– 25%
MFB 202511/1 kötvény 75%-100%
Az eszközalap stratégiai eszközösszetétele 100%-ban az MFB 202511/01 fix kamatozású kötvényt tartalmazza, míg a likviditási célból tartott eszközök megcélzott aránya 0%.

Deviza és területi kitettség, egyéb korlátozások
A HozamFix 2022. Június III. eszközalap befektetései kizárólag a fent megnevezett magyar forintban denominált fix kamatozású, az állam által garantált kötvényben, illetőleg pénzpiaci eszközökben tarthatók.

Az eszközalap futamideje
Az eszközalap nyílt végű, határozott futamidejű, 3,41 évre kerül bevezetésre. Az eszközalap indulásának időpontja: 2022. június 29., a lejárat dátuma: 2025. november 26.

Az eszközalapban megengedett ügyletek
Az eszközalap kezelője az eszközalap javára/terhére adásvételi, illetve betételhelyezési ügyleteken túlmenően egyéb ügyletekre nem jogosult.
Az eszközalap portfoliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése, illetve fedezeti és arbitrázs célú ügyletek kötése.

Az eszközalap tőke- és hozamvédelme
Hozamvédett eszközalap esetén a biztosító az eszközalap lejáratára ígéretet tesz a hozamra. A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tőke- és a hozamvédelmet a biztosító a befektetési politikáján keresztül nyújtja az eszközalap lejáratára. A tőkére és a hozamra a biztosító, illetve harmadik személy garanciát nem vállal.
A biztosító a tőke- és a hozam megóvása érdekében köteles az elvárható gondossággal és szakértelemmel az eszközalap befektetési politikáját végrehajtani.

Az eszközalapban szereplő MFB202511/1 Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által kibocsátott kötvény fix kamatozású, határozott futamidejű, így lejáratkor biztosított a kiígért hozam- és tőkevédelem. A befektetési politika megvalósítása védelmet nyújt az eszközalap lejáratakor a befektetett tőke 100%-os kifizetésére és évi 7,00% hozam elérésére.

Az eszközalap jegyzési időszaka
Jegyzési időszak: 2022.06.15. – 2022.06.24.
A jegyzési időszakot a biztosító lerövidítheti, illetve meghosszabbíthatja.

Az eszközalap hozama
Amennyiben a Szerződő az eszközalap lejáratáig megtartja befektetését, úgy számára a tőkevédelem mellett az eszközalapba fektetett tőkére vetített 25,98 %-os hozam kifizetését ígéri a biztosító, amely évi 7,00%-os hozamnak felel meg. A hozamvédett eszközalap lejárata előtti visszavásárlás esetén a befektetési egységek változásából eredő kockázatot a Szerződő viseli, így a visszavásárlási összeg alacsonyabb is lehet, mint a Szerződő által a hozamvédett eszközalapba befektetett összeg.

Az eszközalap likviditása
Az MFB202511/1 a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által kibocsátott fix kamatozású kötvény forgalmazói kétoldali árjegyzést biztosítanak korlátozott mértékben.

Az eszközalap felfüggesztése
A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti, amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

Az eszközalapra jellemző legfontosabb kockázati tényezők

1. Kamatkockázat 

Az eszközalap lejárata előtti visszavásárlás esetén számolni kell az MFB202511/1 Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által kibocsátott fix kamatozású kötvény hozamváltozásából adódó kockázattal, miután az eszközalap piaci értékére hatással van az MFB202511/1 kötvény hozamának változása. Nyílt végű, határozott futamidejű eszközalap esetében, amennyiben a mögöttes instrumentum lejárata megegyezik az eszközalap lejáratával, a tartam végén nincs kamatkockázat, lejárat
előtti visszaváltás esetén viszont a kamatkockázat közepes. A bankszámlapénz és lekötött betét kamatkockázata alacsony.

2. Részvénykockázat
A részvények piaci árának változékonysága magasabb, a rövidtávú hozamingadozás ezeknél az eszközöknél jelentős lehet. Ezért a részvények árfolyam változása különböző időtávokon akár negatív is lehet, s így a befektetett tőke hozama csekély mértékűvé vagy akár negatívvá is válhat. Mivel az eszközalap részvényeket nem tartalmaz, így nincs részvénykockázat.

3. Devizakockázat
Ha az eszközalap eszközértékének és árfolyamának megállapítása eltérő devizanemben történik, mint a mögöttes termék devizaneme, akkor az eszközérték, illetve az árfolyam értékének alakulása nemcsak a mögöttes eszköz értékétől, hanem a devizaárfolyamok változásától is függ. Mivel az eszközalap forintban denominált eszközöket tartalmaz, így nincs devizakockázat.

4. Ingatlankockázat
Az ingatlan-befektetések jellemzően hosszú távú, magas kockázattal járó befektetések, mivel az ingatlanok fejlesztése, hasznosítása, illetve értékesítése időről-időre – a piaci viszonyok (pl. kereslet-kínálat, gazdasági növekedés) változásától függően – nehézségekbe ütközhet. Ezen kívül az ingatlanok fenntartása kapcsán (üzemeltetés, karbantartás, fejlesztés) további kockázatok merülhetnek fel. Az ingatlanpiacokat ezen felül fokozott likviditási kockázat is jellemzi. Mivel az eszközalap ingatlan-típusú eszközöket nem tartalmaz, így nincs ingatlankockázat.

5. Árupiaci kockázat
Az árupiaci kockázat az árutőzsdére bevezetett szabványosított termék (ideértve a nemesfémeket is) árában bekövetkező lehetséges változás. Az árupiaci termékek árfolyam alakulását olyan tényezők befolyásolhatják, mint a gyakran előre nem látható kínálati és keresleti változások, inflációs várakozás, valamint a kamatszint. Mivel az eszközalap árupiaci eszközöket nem tartalmaz, így nincs árukockázat.

6. Likviditási kockázat
Az eszközalapban szereplő MFB202511/1 Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által kibocsátott fix kamatozású kötvény piaca korlátozott, ami azt eredményezheti, hogy a kötvényt csak árfolyamveszteség elszenvedésével lehet értékesíteni. Az ilyen értékesítések rontják az eszközalap teljesítményét. Betétek esetében a betét feltörésének hozamvesztesége értendő likviditási kockázat alatt. Bankszámlapénz esetén nincs likviditási kockázat.

7. Fedezeti ügyletekből fakadó kockázat
Fedezeti ügyleteknél, amelyek mindig származtatott ügyletek segítségével történnek értelemszerűen az utóbbiakra jellemző kockázatok jelentős része felmerülhet. Ezen kockázatok jellemzően: a partnerkockázat, a likviditási kockázat és a fedezeti ügyletek görgetésének, megújításának kockázata (roll-over kockázat). Mivel az eszközalap fedezeti ügyleteket nem tartalmaz, így nincs fedezeti ügyletekből fakadó kockázat.

8. Ország- és politikai kockázat
A politikai-gazdasági stabilitás, a kormányzati intézkedések és a befektetési környezet összessége által meghatározott tényező. A befektetéseket kedvezőtlenül érinthetik a jogszabályi változások (adózási, illeték), illetve egyéb hatósági intézkedések. Az eszközalap tulajdonosaira negatívan hathat a személyi jövedelemadózás kamatra vonatkozó rendelkezéseinek változása.
A gazdasági kockázatok esetében a gazdasági növekedéssel, a bankok hitelezési politikájával, a devizaárfolyamokkal kapcsolatos bizonytalanságok hatása tapasztalható. Az infláció növekedése, az alapkamat emelkedése kedvezőtlenül érintheti az eszközalap értékét. Az állami költségvetés hiánya, a gazdasági növekedés csökkenése szintén negatív hatással lehet az eszközalap hozamára.

9. Kibocsátói, hitel- vagy partnerkockázat
A kibocsátói, hitel- és partner kockázat a betétet elfogadó hitelintézet, a kötvény vagy értékpapír kibocsátójának, illetve az értékpapír üzlet vagy származtatott ügylet megkötésében közreműködő partner teljesítésének kockázata. A betétekhez, illetve kötvényekhez kapcsolódó követelések teljesítése függ a partner gazdálkodásától, valamint likviditási és vagyoni helyzetétől. A rossz gazdálkodásból eredő kockázat esetén felléphet fizetésképtelenség, a kibocsátó nemfizetési szándéka esetén elmaradhatnak a követelések kifizetései. Az eszközalap viseli a benne szereplő kötvény kibocsátójának, illetve a betétet elfogadó hitelintézetnek a működésében rejlő valamennyi kockázatát, így az eszközalap alacsony partnerkockázatnak van kitéve.

10. Koncentrációs kockázat
A befektetéseket csoportosítani lehet kibocsátó, devizanem, területi kitettség, futamidő, befektetési eszköz szerint. Az egyes jellemzők külön-külön eltérő módon befolyásolják az instrumentum kockázatát. Amennyiben az egyes jellemzőkön belül hasonló tulajdonságokkal bíró befektetéseket választunk, akkor koncentráljuk az adott tulajdonságból eredő kockázatunkat. Mivel az eszközalap túlnyomórészt az MFB202511/1 Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által kibocsátott fix kamatozású kötvényt tartalmaz, így az eszközalap koncentrációs kockázata magas.

11. Értékelésből eredő kockázat
A biztosító által kiválasztott Letétkezelő a törvényi előírások és az Eszközértékelési Szabályzat betartásával úgy határozza meg az eszközök értékét, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az eszközalapban szereplő befektetések aktuális piaci értékét.

12. Piaci kockázat
Az értékpapírok árfolyamára hatással vannak az aktuális piaci folyamatok. Az általános gazdasági helyzet, illetve a piaci hangulat mind pozitív, mind negatív irányban befolyásolhatja a kötvény árfolyamát. A piaci kockázat nem csökkenthető diverzifikációval, a piaci szereplők általános kockázatvállalási hajlandóságát tükrözi.

13. Fenntarthatósági kockázatok

Olyan események vagy körülmények a környezetvédelem, a szociális ügyek vagy a vállalatirányítás területén (Environmental, Social, Governance – röviden ESG), amelyek bekövetkezése ténylegesen vagy potenciálisan jelentős negatív hatásokkal jár a befektetés értékére nézve. A Biztosító a Szabályzat a befektetési kockázatokról című szabályzatában részletezett módon a német anyavállalati szűrőket és eljárásokat alkalmazva törekszik ezen kockázatok csökkentésére.

Ilyen fenntarthatósági kockázatok például:

Az éghajlatra gyakorolt negatív hatások kockázata:

• Egy vállalkozás ipari termelőlétesítménye közvetlenül kibocsáthat üvegházhatást okozó gázokat (ÜHG) a légkörbe.
• A vállalkozás által a tevékenységei működtetéséhez vásárolt energiát fosszilis tüzelőanyagokból állíthatták elő.
• A vállalkozás által előállított termékhez fosszilis tüzelőanyagok fogyasztására lehet szükség, például a benzinnel vagy dízellel működő autók esetében

Az éghajlatváltozásnak a vállalkozás pénzügyi teljesítményét érintő kockázatai, melyeket fizikai vagy átállási kockázatként lehet besorolni. Az átállási kockázatok a vállalkozást érintő olyan kockázatok, amelyek a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásból erednek. Ezek magukban foglalják a következőket:

• Politikai kockázatok, például energiahatékonysági követelmények, a fosszilis tüzelőanyagok árát emelő szén-dioxid árazási mechanizmusok, vagy a fenntartható földhasználatot ösztönző politikák következtében.
• Jogi kockázatok, például az éghajlatra gyakorolt káros hatások elkerülésének vagy minimalizálásának elmulasztása miatt, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elmulasztása miatt felmerülő jogviták kockázata.
• Technológiai kockázatok, például ha egy, az éghajlatra kevésbé káros hatással lévő technológia egy, az éghajlatra károsabb technológia helyébe lép.
• Piaci kockázatok, például ha a fogyasztók és vállalati ügyfelek választási lehetőségei az éghajlatot kevésbé károsító termékek és szolgáltatások felé tolódnak el.
• Hírnévvel kapcsolatos (reputációs) kockázatok, például nehéz megnyerni és megtartani az ügyfeleket, munkavállalókat, üzleti partnereket és befektetőket, ha a vállalkozásról az terjed el, hogy károsítja az éghajlatot.

Általánosságban elmondható, hogy egy olyan vállalkozás, amely nagyobb negatív hatást gyakorol az éghajlatra, jobban ki lesz téve az átállási kockázatoknak.

A fizikai kockázatok a vállalkozást érintő olyan kockázatok, amelyek az éghajlatváltozás fizikai hatásaiból erednek. Ezek magukban foglalják a következőket:

• Akut fizikai kockázatok, amelyek konkrét eseményekből erednek, különösen időjáráshoz kapcsolódó olyan eseményekből, mint a viharok, áradások, tüzek vagy hőhullámok, amelyek károsíthatják a termelőlétesítményeket és megszakíthatják az értékláncokat.
• Krónikus fizikai kockázatok, amelyek az éghajlat hosszabb távú változásaiból erednek, mint például a hőmérséklet-változások, az emelkedő tengerszintek, a csökkenő vízkészletek, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a föld és a talaj termőképességének változása.

Egy vállalkozás fizikai kockázatoknak való kitettsége nem függ közvetlenül attól, hogy a vállalkozás negatív hatással van-e az éghajlatra.

A fenntarthatósági szempontokhoz kapcsolódó standardizált, megbízható és széles körben elterjedt nem pénzügyi mutatók a jövőben lehetővé teszik a környezet, a szociális ügyek és a vállalatvezetés területén felmerülő lehetőségek és kockázatok pontosabb felmérését a már megvalósított vagy tervezett befektetéseken. A fenntarthatósági kockázatok alapvetően az összes létező kockázatot érintik. Ezért befolyásolják a befektetés várható megtérülését is, csökkenthetik befektetések teljesítményét és így kedvezőtlen hatással lehetnek az ügyfelek által befektetett tőkére. A Szabályzat a befektetési kockázatokról című szabályzatban deklarált elvek, (kizárási) kritériumok, valamint a kialakítás alatt álló folyamatok (ESG-értékelés) hatékonyan csökkentik a fenntarthatósági kockázatoknak tulajdonítható lehetséges negatív értékek alakulását.

A HozamFix 2022. Június III. hozamvédett eszközalap alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat, mivel az Ön befektetésének védelme érdekében a termék szinte kizárólag magyar állam által garantált kötvényekbe fektet. A fenntarthatósági kockázatok a termék hozamát várhatóan nem befolyásolják számottevően.

Bár az eszközalap fő célkitűzései között az uniós kritériumoknak megfelelő környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítása nem jelenik meg, és a kritériumok alapján nem minősülnek fenntartható befektetésnek, a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. fenntarthatóság iránti elkötelezettsége a vállalati stratégia egyik kiemelt fundamentuma.

További részletes információ a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. honlapján (www.postabiztosito.hu) található Fenntarthatósági politikájában található.

14. Befektetési kockázat
A HozamFix 2022. Június III. eszközalap esetében a biztosító a tőke- és hozamvédelmet csak a futamidő lejáratára ígéri, ezért, ha a Szerződő az eszközalap lejárata előtt megszünteti a szerződését, a befektetési kockázatot a Szerződő viseli.

Rendkívüli helyzetben előfordulhat, hogy a biztosítónak a tőke- és a hozam megóvására tett ígérete nem teljesül, amennyiben a befektetési politika megvalósulását olyan, a biztosító érdekkörén kívül álló ok akadályozza, melyet a biztosító az elvárható gondosság tanúsítása mellett sem tud elhárítani (pl. országkockázat, kibocsátói kockázat). Ebben az esetben a befektetési kockázatot a Szerződő viseli.

Az alábbi táblázat megmutatja, hogy a kockázatok milyen mértékben jellemzőek a HozamFix 2022. Június III. eszközalapra:

* Lejárat előtti visszaváltás esetén.

A HozamFix 2022. Június III. eszközalap kockázati besorolás szempontjából közepesen alacsony kockázatú
eszközalapnak minősül.

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) alapján az Ön által megvásárolni kívánt PostaHozamFix életbiztosítás kockázati mutatója az alábbi 1-7-ig terjedő skálán 3-as:

Alacsonyabb kockázat                                          Magasabb kockázat

• Az összetett kockázati mutató feltételezi, hogy Ön az ajánlott tartamig (az eszközalap esetében 3,41 év), megtartja a szerződését. A tényleges kockázat változhat, ha Ön előbb visszavásárlást kezdeményez a szerződésén.
• A kockázati mutató iránymutatást ad a termék más termékekhez viszonyított kockázati szintjéről. Azt mutatja meg, hogy a termék milyen valószínűséggel fog pénzügyi veszteséget okozni a piacok mozgása miatt vagy azért, mert nem tudjuk Önt^[1] kifizetni.