PostaNyugdíj Aranytartalék díjkalkuláció

A PostaNyugdíj Aranytartalék termékünk olyan folyamatos díjfizetésű nyugdíjbiztosítás, melynek célja, hogy Ön kedvező feltételekkel tudjon megtakarítani nyugdíjas éveire, ugyanakkor biztosítási védelmet is élvezzen. A termék kiválóan alkalmas arra, hogy hozzájáruljon nyugdíjas éveinek anyagi biztonságához, miközben életbiztosítási védelmet is élvez, melynek köszönhetően a megtakarítása akkor sem vész el, ha Önnel a megtakarítás időszakában tragédia történne. A nyugdíjbiztosítás akkor is szolgáltatást nyújt Önnek, ha egészségi állapotában legalább 40%-os károsodás áll be a szerződés megkötését követően.

A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Nyugdíjkalkulátor

A megadott értékkel sajnos nincs lehetőség kalkuláció készítésére!

Lorem ipsum

Lorem ipsum

A megadott értékkel sajnos nincsen lehetőség kalkuláció készítésére. Kérjük, adjon meg más összeget, vagy foglaljon időpontot ITT személyes tanácsadásra az Önhöz legközelebb eső postán!

Tájékoztató

A jelenlegi adójogszabályok alapján Ön a nyugdíjbiztosításra befizetett díjak után adójóváírásra jogosult, továbbá a jogi korlátok figyelembevételével kamatadó- és ehomentesen takaríthat meg, a haláleseti szolgáltatás pedig öröklésiilleték-mentes.

A termék honlapunkon történő online megkötésére csak a 18-54 éves korú magánszemélynek van lehetősége amennyiben ő maga a szerződés biztosítottja is, valamint csak havi díjfizetés választható! Amennyiben fentiektől eltérő feltételekkel kíván biztosítást kötni, kérjük, keresse fel munkatársainkat a kijelölt postákon! A kijelölt posták listájáról ITT tájékozódhat!

21 000 Ft havidíjat meghaladó szerződés megkötéséhez, kérjük, keresse fel a kijelölt posták egyikét!

Az Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek című nyomtatványunkat INNEN töltheti le és olvashatja el!

Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a honlapunkon megkötött nyugdíjszerződés éves folyamatos díja meghaladja a 260 000 forintot, vagy a szerződésre befizetett díjak összege meghaladja a 3 600 000 Ft-ot, a hatályos törvényi rendelkezések értelmében Önnek ügyfél azonosítás céljából fel kell keresnie valamelyik postahivatalt.

Röviden az adózásról:

A nyugdíjbiztosítás Szerződője a jelenleg érvényes törvényi rendelkezések értelmében az adóévben megfizetett díjai 20%-ának, adóévenként legfeljebb 130 000 forintnak megfelelő összeget igényelhet adójóváírásként a nyugdíjbiztosítása számlájára. Ehhez az összeghez a nyugdíjbiztosítás lejárata után jut hozzá.

Adójóváírást csak az kaphat, aki személyi jövedelemadót fizet. A Szerződő a biztosító által év elején kiadott díjigazolás alapján igényelheti éves adóbevallásában az adójóváírást.

Amennyiben a Szerződő a tartam alatt a szerződést visszavásárolja, vagy az díjnemfizetés miatt megszüntetésre kerül, akkor az addig igénybe vett adójóváírást 20%-kal megnövelten vissza kell fizetnie az adóhatóságnak. Ez a szabály a szerződés teljes tartamára érvényes.

Az adózási szabályokról részletesen ITT tájékozódhat!

Kalkuláció eredménye

Alapadatok

0
Ft

Mit vállal Ön a PostaNyugdíj Aranytartalék biztosítás megkötésével?
A szerződés megkötésével Ön rendszeres díjfizetést vállal a választott fizetési gyakoriság szerint. A biztosító a szerződés díját évente automatikusan az előző év díjának 3%-ával növeli (értékkövetés). A biztosító az éves díjemelésről a Szerződőt külön nem tájékoztatja, a megemelt díjról küldi ki a díjelőírást.

Kalkuláció eredménye

Ft

A PostaNyugdíj Aranytartalék termékünkről ITT olvashat részletesen.

Amennyiben a honlapunkon megkötésre kerülő nyugdíjszerződés éves folyamatos díja meghaladja a 260 000 forintot, vagy a szerződésre befizetett díjak összege meghaladja a 3 600 000 Ft-ot, a hatályos törvényi rendelkezések értelmében Önnek fel kell keresnie valamelyik postahelyet ügyfél-azonosítás céljából.

Amennyiben Ön már regisztrált Ügyfelünk, az ajánlat megtételéhez kérjük, jelentkezzen be! Bejelentkezés a jobb felső sarokban!

Személyes tanácsadás

A PostaNyugdíj Aranytartalék balesetbiztosítást tartalmaz, amely baleseti eredetű halál esetén 300 000 Ft-ot fizet a Kedvezményezettnek.

A PostaNyugdíj Aranytartalék garantált elérési összeggel rendelkezik, melyet a folyamatos díjból képzett tartalékon elért többlethozam (a 1,6 %-os technikai kamaton felül elért hozam 80%-a), a különdíjak és az adójóváírás, valamint ezek hozamai a tartam során tovább növelhetnek.

A garantált elérési összeget a Biztosított kora, a díj nagysága és a tartam függvényében határozza meg a biztosító. A számításba a biztosító beépíti az automatikus éves díjemelést is. Az automatikus éves díjemelés mértéke az előző éves díj 3%-a.

Életbiztosítási Igényfelmérő

Tisztelt Ügyfelünk!

Az alábbi tájékoztatás az életbiztosítási igényfelméréssel kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza. Kérjük, nagyon figyelmesen olvassa el!
Ez a nyomtatvány az életbiztosítási igényfelmérés vagy igénypontosítás (a továbbiakban: igényfelmérés) elvégzését segíti elő. Az igényfelmérés célja, hogy az Ön elvárásaihoz legjobban igazodó életbiztosítás megkötésére tehessünk javaslatot, tehát segítsük Önt abban, hogy az igényeinek, lehetőségeinek legmegfelelőbb szerződést köthesse meg. Az igényfelmérés során az Ön által megadott adatok alapján fel tudjuk mérni, hogy milyen életbiztosítás az, amelyik az Ön szükségleteinek leginkább megfelel. Az igényfelmérés segítségével Ön pontosíthatja az életbiztosítással kapcsolatos saját elvárásait is.
Az igényfelmérés során lehetősége van arra, hogy bizonyos kérdésekre ne válaszoljon (ez esetben a kérdést át kell húzni), azonban felhívjuk a figyelmét arra, hogy a kért információk, adatok hiányában nem tudunk az Ön elvárásaihoz, lehetőségeihez legjobban igazodó életbiztosítást javasolni, és egy esetleges – a nem közölt adattal összefüggő – későbbi vita esetén Ön kevésbé tudja vagy nem tudja érvényesíteni az érdekeit. Amennyiben az igényfelmérés során a *-gal megjelölt kérdésekre nem válaszol, úgy a termékismertető elkészítéséhez szükséges legalapvetőbb adatok, információk hiányában nem lehetséges Önnek életbiztosítási javaslatot adni.
Az alábbi aláírással elismeri, hogy az igényfelmérésre vonatkozó fenti tájékoztatást megadtuk Önnek.
Az igényfelmérő nyomtatvány végén is szükséges az Ön aláírása, amellyel azt ismeri el, hogy az igényfelmérőben szereplő adatok, információk megegyeznek az Ön által megadottakkal, ezért kérjük, hogy annak aláírása előtt alaposan olvassa át a dokumentumot.
Az igényfelmérés elvégzését a biztosító, illetve a biztosításközvetítő számára a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. évi törvény 153. § (1) bekezdése, illetve 378. § (2) bekezdése írja elő.

Tisztelettel: Magyar Posta Életbiztosító Zrt.

A továbblépéshez és elfogadáshoz kérjük, olvassa el a tájékoztatót!


Milyen cél érdekében kíván biztosítást kötni társaságunknál?*

Lorem ipsum


Ha lehetőségei engedik, kíván-e élni a jelenlegi adójogszabályok szerint a nyugdíjbiztosításokra igénybe vehető adójóváírással? (Az igénybe vett adójóváírást a szerződés visszavásárlása esetén 20%-kal növelten kell visszafizetni.)*

Lorem ipsum


Célja elérése érdekében mely díjfizetési gyakoriságot részesíti előnyben?*

Lorem ipsum


Amennyiben megtakarítási célból is kíván szerződést kötni, mely állítás igaz Önre nézve, az alábbiak közül?*

Lorem ipsum


Mikor tervezi megtakarításának felhasználását?*

Lorem ipsum


Mekkora összegű díj fizetését tudja bizonyosan vállalni az előnyben részesített díjfizetési gyakoriságnak és tartamnak megfelelően?*

Ft

Lorem ipsum

Lorem ipsum


A megtakarítási igényéhez kapcsolódóan korábban kötött-e megtakarítási célú biztosítást?*

Lorem ipsum

Lorem ipsum

Lorem ipsum

Önnek a megjelölt válaszok alapján javasoljuk, hogy egy pontosabb Igényfelmérés érdekében konzultáljon kollégánkkal, hogy mely termékünket tudjuk ajánlani. Kérjük, keresse fel munkatársunkat a kijelölt Postákon! A posták listáját ITT találja!

Önnek ajánljuk PostaNyugdíj Aranytartalék termékünket!

Önnek a Posta Szemünkfénye termékünket tudjuk ajánlani. Kérjük, keresse fel munkatársunkat a kijelölt Postákon! A posták listáját ITT találja!

Önnek a Posta Mozaik Megtakarítás, Posta Takarékoskönyv termékünket tudjuk ajánlani. Kérjük, keresse fel munkatársunkat a kijelölt Postákon! A posták listáját ITT találja!

Önnek a Posta Takarékoskönyv termékünket tudjuk ajánlani. Kérjük, keresse fel munkatársunkat a kijelölt Postákon! A posták listáját ITT találja!

Tájékoztatjuk, hogy tisztán kockázati életbiztosításként Posta HitelŐr 2.0 és Posta ÉletŐr termékünket tudjuk ajánlani. Kérjük, keresse fel munkatársunkat a kijelölt Postákon! A posták listáját ITT találja!

Tájékoztatjuk, hogy tisztán kockázati életbiztosításként Posta HitelŐr 2.0 és Posta ÉletŐr termékünket tudjuk ajánlani, folyamatos díjfizetéssel. Kérjük, keresse fel munkatársunkat a kijelölt Postákon! A posták listáját ITT találja!

Önnek a Posta HaszonŐr 2.0 termékünket tudjuk ajánlani. Kérjük, keresse fel munkatársunkat a kijelölt Postákon! A posták listáját ITT találja!

Önnek a Posta HozamFix, Posta Horizont termékünket tudjuk ajánlani. Kérjük, keresse fel munkatársunkat a kijelölt Postákon! A posták listáját ITT találja!

A PostaNyugdíj Aranytartalék az öngondoskodásról szól, folyamatos díjfizetés mellett a nyugdíjkorhatár eléréséig, biztonságos, nem befektetési egységekhez kötött megtakarítással.

Szerződői nyilatkozatok

Kérjük, nyilatkozzon a gombok segítségével az alábbi kérdésekben!

Szerződői nyilatkozatok

Az alábbi kérdések esetében a Szerződő fél megegyezik a Biztosítottal.

Szerződés adatai

A szerződéses adatok kitöltéséhez kérjük, készítse elő személyazonosságát igazoló iratait (Személyi azonosító igazolvány, Útlevél, Jogosítvány), Lakcímkártyáját, illetve Adóazonosító jelét tartalmazó igazolványát!

Díjfizetési adatok

Kérjük, válassza ki a fizetési ütemet!

Szerződő alapadatai

Szerződő születési adatai

Szerződő egyéb adatai

Lorem ipsum

Szerződő címének adatai

Szerződő levelezési címe

Rendelkezés Haláleseti Kedvezményezettekről

A Biztosított halála (baleseti eredetű halála, esetleges közlekedési baleseti eredetű halála) esetén a szolgáltatás igénybevételére a Kedvezményezett jogosult. Kedvezményezettként több személy is megnevezhető. Amennyiben nem jelöl meg Kedvezményezettet a szerződésben, vagy a Kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, akkor a Biztosított örököse a Haláleseti Kedvezményezett.

A haláleseti biztosítási szolgáltatásokat leszámítva biztosítási szolgáltatás igénybevételére a Biztosított jogosult.

Felhasználói adatok online regisztrációhoz

Amennyiben Ön már korábban regisztrált, lépjen be felhasználói nevével és jelszavával!

Bankszámla adatai:

Nyilatkozatok

Kérjük, ellenőrizze a megadott adatokat!

Szerződő adatai

Igen
Nem
Igen
Nem

Biztosítási ajánlat adatai

0
Ft
Ft
Igen
Nem
Nem
Nem

Jogi nyilatkozat

Mint Szerződő/Biztosított felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az ajánlat kitöltése során, az okmányaim alapján adtam meg az adatokat, az ajánlatban rögzített valamennyi adat a valóságnak megfelel, és tudomásul veszem, hogy bármely adat megváltozását 8 munkanapon belül be kell jelentenem a biztosítónak. Mint Szerződő/Biztosított elismerem, hogy jelen ajánlat kitöltése során minden, biztosítással kapcsolatos igényemet rögzítettem. Az adatok teljességéért és helyességéért kizárólagos felelősséget vállalok.

Kérjük, olvassa el a tájékoztatót!

Lorem ipsum

Nyilatkozatok

Kérjük, a gombok segítségével adja meg hozzájárulását, tegye meg nyilatkozatát!

Nyilatkozat ügyfél-tájékoztatásról

Mint Szerződő/Biztosított kijelentem, hogy a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatom megtétele előtt közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kaptam a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. főbb adatairól, a fogyasztói panaszokkal és bejelentésekkel foglalkozó szervezetekről, a biztosító felügyeleti szervéről, a biztosítási szerződés főbb jellemzőiről, valamint az adatkezelés elvi és gyakorlati tudnivalóiról.

Kijelentem, hogy az ajánlat kitöltése előtt teljes körűen megismertem és megértettem az alábbi dokumentumokat:

  • PostaNyugdíj Aranytartalék Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek c. nyomtatvány (nyomtatványszáma: F 230321 01 1701) - amely magába foglalja a fenti ügyfél-tájékoztatást, valamint a PostaNyugdíj Aranytartalék (termékkód: 23032) folyamatos díjas nyugdíjbiztosítás feltételeit, elfogadva az automatikus éves 3%-os díjemelés rendelkezést is.

  • Tájékoztató az életbiztosítással kapcsolatos hatályos adózási szabályokról  c. nyomtatvány.

  • Tájékoztató – Teljes Költségmutató (TKM) a PostaNyugdíj Aranytartalék klasszikus folyamatos díjas nyugdíjbiztosításhoz c. nyomtatvány (nyomtatványszám: S 230321 01 1701)

Kérjük, olvassa el a tájékoztatót!

Lorem ipsum

Nyilatkozat egészségi adatok kezeléséről

Mint Szerződő/Biztosított felhatalmazom a biztosítót, hogy az egészségi állapotomra vonatkozó, a biztosítási szerződés megkötésével, módosításával, állományban tartásával, a biztosítási szolgáltatás teljesítésével közvetlenül összefüggő adatokat beszerezze és nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja, illetve a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 138. § (1) és (7) bekezdésében, valamint a 141. § (1) bekezdésben meghatározott egyéb célok körében az arra jogosultak számára továbbítsa. Egyúttal felmentem az ezen adatokat nyilvántartó orvosokat, egészségügyi és társadalombiztosítási intézményeket a titoktartási kötelezettség alól. A biztosító a tudomására jutott adatokat a PostaNyugdíj Aranytartalék Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételekben megfogalmazott körben és módon biztosítási titokként kezeli.

Kérjük, olvassa el a tájékoztatót!

Lorem ipsum

Nyilatkozat

Mint Szerződő/Biztosított tudomásul veszem, hogy amennyiben a biztosítás lejárata (biztosított öregségi nyugdíjkorhatára) előtt a Biztosított igénybe veszi a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerint legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőt megillető nyugdíjszolgáltatást, akkor a PostaNyugdíj Aranytartalék biztosítás szolgáltatási összege az adójóváírással együtt is lehet kevesebb, mint a nyugdíjbiztosításra befizetett díjak összege.

Kérjük, olvassa el a tájékoztatót!

Lorem ipsum

Adatkezelési hozzájárulás

Mint Szerződő/Biztosított megfelelő tájékoztatás birtokában, jelen nyilatkozat elfogadásával önkéntesen hozzájárulok ahhoz, hogy az általam az ajánlaton megadott személyes adataimat, úgy mint név/születési név, cím/levelezési cím, születési dátum, telefonszám, e-mail cím, a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. a hatályos törvényi rendelkezések szerint közvetlen üzletszerzés céljából a hozzájárulásom visszavonásáig kezelje, és alkalomszerűen üzleti ajánlatokkal, reklámküldeményekkel megkeressen, illetve a megjelölt személyes adatokat és az igénybe vett termék megnevezését a fent megjelölt célból a Magyar Posta Biztosító Zrt., ill. a Magyar Posta Zrt. részére átadja, és az adatokat a megjelölt célból, illetve a célirányosabb tájékoztatás elősegítése érdekében a hozzájárulásom visszavonásáig kezeljék és felhasználják.

Tudomásom van róla, hogy

- személyes adataimat a jelen hozzájárulásom szerint meghatározott, a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végző munkavállalók ismerhetik meg;

- személyes adataim kezelésével kapcsolatban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 14-22. §-ban meghatározott jogokkal (tájékoztatás személyes adataim kezeléséről, személyes adataimnak helyesbítése, törlése vagy zárolása) és jogorvoslati lehetőségekkel (tiltakozás, bírósági-, hatósági jogérvényesítés) élhetek;

- jelen hozzájáruló nyilatkozatomat az azonosító adatok feltüntetésével bármikor ingyenesen visszavonhatom, illetve további üzleti ajánlatok, reklámküldemények küldését megtilthatom:

 - a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Biztosító Zrt. esetében a biztosítók székhelyére (1022 Budapest, Bég u. 3-5.) vagy levelezési címére (1535 Budapest, Pf. 952) címzett levélben, vagy az info@mpb.hu e-mail címen;

 - a Magyar Posta Zrt. esetében az Ügyfélgondozási Központ címén (3512 Miskolc) vagy az ugyfelszolgalat@posta.hu e-mail címen,

továbbá a fenti elérhetőségeken az adatkezelés részleteiről is tájékoztatást kaphatok.

Lorem ipsum

Hozzájáruló nyilatkozat elektronikus értesítés küldéséhez

Az Ön által megadott e-mail cím:
A cím helyes. Mint  Szerződő/Biztosított jelen nyilatkozat aláírásával hozzájárulok, hogy a biztosító az általam megadott vagy egyéb úton közölt e-mail címemre a szerződés megkötésével, kezelésével, megszüntetésével kapcsolatos, illetve bármely - a szerződést érintő - egyéb értesítést, tájékoztatást, információt elektronikus úton küldhessen részemre, és ebből a célból az e-mail címemet kezelje. Ezúton nyilatkozom, hogy a megadott e-mail címet folyamatosan használom, és változásáról a biztosítót haladéktalanul tájékoztatom.

Lorem ipsum

Nyilatkozat számviteli bizonylat igényléséről

Mint Szerződő/Biztosított kijelentem, hogy a befizetéseimről számviteli bizonylatot kérek!

Lorem ipsum

Nyilatkozatok online szerződéskötéshez

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

PostaNyugdíj Aranytartalék nyugdíjbiztosítás (termékkód: 23032),
Nyomtatványszám: F 230321 01 1701

A legfontosabb tudnivalók összefoglalása

Miről szól ez az összefoglaló?

Az összefoglaló célja, hogy röviden ismertesse a PostaNyugdíj Aranytartalék nyugdíjbiztosítás leglényegesebb jellemzőit. Az összefoglaló nem része a biztosítási szerződésnek, és nem nyújt teljes körű tájékoztatást. A biztosítás részletes leírását a PostaNyugdíj Aranytartalék (termékkód: 23032) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek tartalmazza.

Mi a PostaNyugdíj Aranytartalék?

Olyan folyamatos díjfizetésű nyugdíjbiztosítás, melynek célja, hogy Ön kedvező feltételekkel tudjon megtakarítani nyugdíjas éveire, ugyanakkor biztosítási védelmet is élvezzen. A termék kiválóan alkalmas arra, hogy nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát megteremtse, miközben életbiztosítási védelmet is élvez, melynek köszönhetően a megtakarítása akkor sem vész el, ha Önnel a megtakarítás időszakában tragédia történne. A nyugdíjbiztosítás akkor is nyújt szolgáltatást Önnek, ha egészségi állapotában legalább 40%-os károsodás áll be a szerződés megkötését követően.

A mindenkori adójogszabályok alapján Ön adójóváírásra jogosult a nyugdíjbiztosításra befizetett megtakarításai után, továbbá a mindenkori korlátok figyelembevételével kamatadó- és ehomentesen takaríthat meg, a haláleseti szolgáltatás pedig öröklésiilleték-mentes.

Milyen biztosítási esemény bekövetkezésekor nyújt szolgáltatást nyújt Önnek a PostaNyugdíj Aranytartalék szerződés?

A termék alapvető célja a Biztosított nyugdíjas éveire történő megtakarítás. A szerződés az alábbi esetekben nyújt szolgáltatást:

„- öregségi nyugdíjkorhatár elérése, vagy
- saját jogú nyugdíjjogosultság megszerzése, vagy
- a szerződéskötéstől a lejárat időpontjáig bekövetkező 40%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodása esetén, vagy
- tartamon belüli halál bekövetkeztekor.

 

Milyen időtartamra és mely személyekre köthető a PostaNyugdíj Aranytartalék biztosítás?

A PostaNyugdíj Aranytartalék biztosítás határozott időtartamra köthető, 18-65 éves korú személyekre. A szerződés tartamát a Biztosított születési ideje és a szerződéskötéskor jogszabályban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének ideje határozza meg.

Mit vállal Ön a PostaNyugdíj Aranytartalék biztosítás megkötésével?

A szerződés megkötésével Ön rendszeres díjfizetést vállal a választott fizetési gyakoriság szerint. A biztosító a befizetett díj egy részét befekteti, másik részét a szolgáltatásaira fordítja. A biztosító a szerződés díját évente automatikusan az előző év díjának 3%-ával növeli (értékkövetés). A biztosító az éves díjemelésről a Szerződőt külön nem tájékoztatja, a megemelt díjról küldi ki a díjelőírásról szóló értesítőt.

Amennyiben gondot jelent az Ön számára a folyamatos díj megfizetése, több lehetőség közül választhat:

 - Kérheti a díjfizetés szüneteltetését 5 díjjal fedezett év után van erre lehetősége. A tartam alatt legfeljebb kétszer lehet kérni 1-1 évre.
 - A szerződés díjmentes leszállítása kérhető, amennyiben az adott szerződés esetében az annak révén kapott összeg a leszállítás időpontjában pozitív. Ez azt jelenti, hogy a szerződés továbbra is érvényben marad, a továbbiakban díjfizetési kötelezettséggel nem jár, de a biztosítási összeg a szerződés értékének és a díjmentes leszállítás időpontjának függvényében lecsökken
, azonban különdíj továbbra is fizethető a szerződésre.
 - Kezdeményezheti a szerződés visszavásárlását a 30 napon belüli felmondási időt követően, ha a díj fizetését nem tudja vállalni. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez esetben a biztosító a visszavásárlási szolgáltatásból a mindenkori jogszabályokban előírt módon és megnövelt mértékben levonja az igénybe vett adójóváírást, kamatadót, egyéb közterheket és a különdíjból képzett számláról az 1. számú mellékletben meghatározott kifizetési költségeket, és a fennmaradó összeget fizeti ki a Biztosított részére.

A tartam során bármikor lehetőség van a megtakarítás esetenkénti gyarapítására (min. 50 000 Ft/alkalom), ezt nevezzük különdíj befizetésnek. Önnek lehetősége van a folyamatos díjas számlán esetlegesen fennálló elmaradását is rendezni erről a számláról, ezt nevezzük átkönyvelésnek. A mindenkori adójogszabályok figyelembevételével a különdíjas számlára befizetett megtakarításai után Ön szintén jogosult adójóváírásra.

Hogyan léphet kapcsolatba a Posta Biztosítóval?

Munkatársaink a következő elérhetőségeken és időszakokban várják jelentkezését:

 - Telefonon: 06 1 200 4800 (hétfő 8.00-20.00, kedd-péntek 8.00-18.00).
 - Levélben: 1535 Budapest, Pf. 952
 - E-mailben:
info@mpb.hu

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

PostaNyugdíj Aranytartalék (23032) nyugdíjbiztosítás

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. iránti megtisztelő bizalmát! Kérjük, mielőtt ajánlatot tesz a PostaNyugdíj Aranytartalék nyugdíjbiztosítási szerződés megkötésére, figyelmesen olvassa el jelen Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek c. kiadványunkat, amely a biztosítási szerződés létrejötte esetén annak elválaszthatatlan részét képezi. Az abban foglaltak mindenben irányadók az Ön által megkötni kívánt biztosítási szerződésre, a Szerződő felek jogaira és kötelezettségeire. Az Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek részletes megismerése és átvétele után Ön a biztosítási ajánlat aláírásával kifejezi szándékát a biztosítási szerződés megkötésére.

Az adójogszabályok, a biztosítási szerződésre vonatkozó törvények a szerződés tartama alatt változhatnak, ezért indokolt a Szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése, azoknak a változásáról a biztosító nem küld értesítést. A biztosító az adózásra vonatkozó aktuális információkat a honlapján (www.postabiztosito.hu) bocsátja Ügyfelei rendelkezésére.

Ügyfél-tájékoztatónkban tájékoztatjuk Önt a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Zrt. legfontosabb adatairól, a felügyeleti szervünkről, a fogyasztói panaszügyintézésről, valamint a biztosítási szerződés alapjául szolgáló jogszabályokról. Részletesen ismertetjük azokat a tudnivalókat, amelyek a biztosítási szerződésre vonatkoznak. A Biztosítási titok részben felsoroljuk az adatvédelem és az adatkezelés szabályait és azokat a szervezeteket is, amelyeknek az Ön biztosítási titkot képező adatait a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. továbbíthatja.

Legfontosabb adatok

„  Magyar Posta Életbiztosító Zrt. székhelye: 1022 Budapest, Bég utca 3-5.; levélcíme: 1535 Budapest, Pf. 952, jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság, székhely állama: Magyarország, cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 01-10-044750, ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 1 200 4800 (hétfőnként 8.00-20.00 óráig, míg egyéb munkanapokon 8.00-18.00 óráig kedvezményes helyi díjjal hívható). A biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről évente jelentést tesz közzé a honlapján.

„  Magyar Posta Zrt. székhelye: 1138 Budapest, Dunavirág u. 2-6. A Magyar Posta Zrt. (illetve az alkalmazásában, megbízásában eljáró természetes személy) a PostaNyugdíj Aranytartalék nyugdíjbiztosítás közvetítése során függő biztosításközvetítőként a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. nevében jár el, a biztosításközvetítői tevékenység során okozott szakmai károkért a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. áll helyt. A Magyar Posta Zrt. biztosításközvetítőként és postai szolgáltatóként jogosult a biztosítási díjat átvenni, továbbá az Ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. Nem jogosult azonban a biztosítótól Ügyfélnek járó összeget előzetesen átvenni, valamint a biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni. A Magyar Posta Zrt. közvetlen részesedéssel rendelkezik a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben. Más biztosítóban, biztosításközvetítőben, biztosítási szaktanácsadóban sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel nem rendelkezik.

Felügyeleti szerv

A Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Zrt. – amennyiben a biztosítási szerződést a Magyar Posta Zrt. hálózatán keresztül kötötték – felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB). Levélcíme: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest; Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; Székhelye 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.; Ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 80 203 776; Fax száma: 06 1 429 8000; E-mail címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu. Az MNB a biztosításközvetítőkről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás megtekinthető a www.mnb.hu honlapon.

Panaszügyintézés

Társaságunk számára fontos, hogy Ön, mint a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. Ügyfele elégedett legyen szolgáltatásunkkal. Amennyiben Önnek a biztosítási szerződésével vagy a Magyar Posta Zrt. alkalmazásában, megbízásában eljáró természetes személy biztosításközvetítői tevékenységével kapcsolatos panasza van, azt megteheti szóban (személyesen a biztosító székhelyén található ügyfélszolgálaton vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben). Kérjük, hogy írásban forduljon közvetlenül Minőségbiztosítási osztályunkhoz, ahol bejelentését kivizsgáljuk, és 30 napon belül válaszolunk arra: Magyar Posta Életbiztosító Zrt. Minőségbiztosítási osztály, 1535 Budapest, Pf. 952 (levélben); panasz@mpb.hu (e-mailben); 06 1 423 4298 (faxon).

Amennyiben panaszára a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. Minőségbiztosítási osztályától nem kapott kielégítő választ, panaszával a következő intézményekhez fordulhat: fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz, a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez. Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., Levelezési cím: 1525 Budapest, Pf. 172; telefon: 06 80 203 776; e-mail cím: ugyfelszolgalat@mnb.hu. A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. (Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül.) Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, Önnek jogában áll bírósági utat igénybe venni.

Jognyilatkozatok, szerződésre alkalmazandó jog

Minden jognyilatkozat csak írásban érvényes, a felmondást – ha nem személyesen nyújtja be – javasoljuk, hogy ajánlott levélben juttassa el társaságunk részére. Az Ön jognyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. tudomására jut. Minden iratban az irányadó nyelv a magyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely magyar bíróság előtt zajlik a magyar jogszabályok alapján, melyek az itt nem szabályozott kérdésekre mindig vonatkoznak.

Jogszabályok

A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”), 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban: „Bit.”), valamint a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. tv.). Jogszabályi változás esetén a megváltozott jogszabályokban foglaltak az irányadók, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.

 

PostaNyugdíj Aranytartalék nyugdíjbiztosítási feltételek

Ellenkező szerződéses kikötés hiányában a jelen nyugdíjbiztosítási feltételekben leírtak irányadók a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) PostaNyugdíj Aranytartalék biztosítási szerződésére. A jelen nyugdíjbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

1. Alapfogalmak

1.1  Baleset: a kockázatviselés tartama alatt a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső hatás, amelynek következtében a Biztosított anatómiai károsodást szenved.

Nem minősül balesetnek az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet, valamint a balesettel közvetlen összefüggésbe nem hozható:
- bakteriális vagy vírusfertőzések,
- foglalkozási betegség (ártalom),
- megfagyás, napszúrás, hőguta,
- a Biztosított fegyveres szolgálata során a fegyverviselésével, fegyverhasználatával és ezekkel összefüggésben álló események.

1.2  Baleseti / közlekedési baleseti eredetű halál: a Biztosítottnak a nyugdíjbiztosítás kockázatviselésének kezdetétől a szerződés lejáratáig bekövetkezett balesete / közlekedési balesete következtében a baleset / közlekedési baleset napjától számított egy éven belüli halála, azzal, hogy mind a balesetnek, mind a halálnak a lejárat időpontjáig kell bekövetkeznie.

1.3  Díjtartalék: a biztosító a biztosítás folyamatos díjának egy részéből a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés, egészségkárosodás, társadalombiztosítási nyugdíjjogosultság megszerzése) kapcsán járó szolgáltatások fedezetéül és a jövőbeli költségeire a biztosításmatematika elvei alapján díjtartalékot (matematikai tartalék) képez. A biztosító a díjtartalékot szerződésenként tartja nyilván, és ez képezi a szerződés visszavásárlásának, díjmentes leszállításának és a befektetések többlethozamából való részesedésnek a számítási alapját.

1.4  Egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait (egészségkárosodás) figyelembe véve kialakult állapot.

1.5  Folyamatos díj: a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő, rendszeresen fizetendő biztosítási díj.

1.6  Járadékbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a járadékszolgáltatást a szerződéskötéstől számított legalább 10. év végéig vagy a Biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg. A járadékszolgáltatás egyösszegű megváltására a mindenkori törvényi rendelkezés adhat lehetőséget.

1.7  Járadéktartalék: a járadékszolgáltatás fedezetéül képzett matematikai tartalék, amely tartalmazza a járadék folyósításával kapcsolatos költségek egy részét is.

1.8  Költségek: a biztosító költségeit és díjait jelen feltételek aktuális 1. számú melléklete szabályozza. Az 1. számú melléklet tartalma a biztosítás tartama alatt mindig június 1-jén változhat az infláció mértékének függvényében. A költségek növeléséhez használt index a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző naptári évre vonatkozó, tárgyév január 31-én érvényes fogyasztói árindex alapján kerül meghatározásra, annak maximum 120%-ában. Amennyiben a megelőző évben vagy években nem került sor a költségek növelésére, a biztosítónak jogában áll az előző év, évek kumulált inflációjának függvényében a költségeket növelni. A költségek változásáról a biztosító a Szerződőt a hatálybalépés előtt legalább 60 nappal írásban tájékoztatja.

1.9  Közlekedési balesetnek minősül a Biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a Biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként vagy utasaként szenved balesetet. Jármű alatt az „1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól” jogszabályban foglaltakat kell érteni.

Nem minősül közlekedési balesetnek:

 - a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,
 - a
 kerékpárost érő olyan baleset, amelyben
más jármű vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,
 - a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be.

1.10 Nem csökkenő összegű járadékbiztosítás: a biztosító olyan szolgáltatása, amikor a biztosító rendszeres teljesítései közül a mindenkori utolsó teljesítés – pénzben vagy más egységben kifejezett – összege nagyobb vagy egyenlő a mindenkori utolsó teljesítést közvetlenül megelőző biztosítói teljesítés összegénél, ideértve azt az esetet is, amikor a biztosítói teljesítés összege igazolhatóan kizárólag a biztosítói teljesítés gyakoriságának és/vagy a folyósítás tartamának módosulása miatt változik.

1.11 Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítést

a) a szerződéskötéskor érvényes, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály által meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár Biztosított általi elérése (ez megegyezik a szerződés lejáratával), vagy
b) a Biztosítottnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának megszerzése (tényleges nyugdíjas állapot), vagy
c) ha a Biztosított a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz (a továbbiakban: NRSZH), a Rehabilitációs Hatósághoz, az Országos Orvosszakértői Intézethez vagy ezek mindenkori törvényes elődjéhez vagy utódjához nem nyújtott be igényt legalább 40%-os egészségkárosodás elbírálására, illetve nem rendelkezik ilyen határozattal a szerződés megkötését megelőzően, úgy a Biztosított egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, vagy
d
) a Biztosított halála

váltja ki.

Ha az a) és b) pontban meghatározott szolgáltatás teljesítésére a kockázatviselés kezdetétől számított 10 éven belül kerül sor, a szolgáltatást a biztosító járadékbiztosítás formájában nyújtja.

1.12 Öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár. Mindkét jogosultsági feltételnek együttesen kell teljesülnie. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév. 2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár. Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:

aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
a
ki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

1.13 Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzésére életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki

a. legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvénynek megfelelően azon a napon, amelytől kezdődően saját jogú nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

1.14 Technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és járadékbiztosítási díj megállapításakor kalkulál. A technikai kamatláb a folyamatos díjakból képzett tartalék és a járadékszolgáltatás tartaléka esetén évi 1,6%, a különdíjas számla és az adójóváírási számla esetén évi 0%, amit a biztosító garantál. A technikai kamatláb a szerződés tartama alatt kizárólag akkor változhat, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

1.15 Technikai kezdet: a biztosítás technikai kezdete megegyezik a kockázatviselés első napjával.

1.16 Többlethozam: a számviteli biztosítástechnikai tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék befektetési hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége. A többlethozam visszajuttatásának módját a 14. pont tartalmazza.

1.17 Többlethozam számla: a folyamatos díjból képzett díjtartalékon képződött, a Szerződőnek visszajuttatott többlethozam nyilvántartására szolgáló számla.

1.18 A Biztosított 40%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodása: ha a Biztosított személy egészségkárosodása az NRSZH határozata alapján 40%-os vagy azt meghaladó mértékű.

 

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos szabályok

2. A biztosítási szerződés alanyai

2.1 A Szerződő az a személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, vállalja a biztosítási díj fizetését és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult.

2.2 A Biztosított az a személy, akinek személyével kapcsolatos biztosítási eseményekre a biztosítási szerződés létrejön. A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A hozzájárulás visszavonása esetén a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a Biztosított a szerződésbe belép.

2.3 Amennyiben a Szerződő nem azonos a Biztosítottal, a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges a szerződés megkötéséhez és módosításához.

2.4 A haláleseti biztosítási szolgáltatásokat leszámítva biztosítási szolgáltatás igénybevételére a Biztosított jogosult. A Biztosított halála (baleseti eredetű halála, esetleges közlekedési baleseti eredetű halála) esetén a szolgáltatás igénybevételére a Kedvezményezett jogosult. Kedvezményezettként több személy is megnevezhető. A kedvezményezés a biztosítási tartam alatt írásbeli kérelemmel megváltoztatható. Ha a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a Kedvezményezett jelöléséhez és módosításához a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A Biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a Kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis, ilyen esetben Kedvezményezettnek a Biztosított örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegből a Szerződő költekezéseit, beleértve a kifizetett biztosítási díjakat, köteles megtéríteni. A Kedvezményezett jelölése és annak megváltoztatása akkor lép hatályba, amikor a Szerződő és a Biztosított biztosítónak címzett erre vonatkozó írásbeli nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezik. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy, vagy amennyiben kedvezményezettet a szerződésben nem jelöltek, vagy a Kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, akkor a Biztosított örököse.

2.5 A Kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a Kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik. Ezekben az esetekben a Biztosított örököse a Kedvezményezett, ha új Kedvezményezettet nem neveznek meg.

2.6 Ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosítottnak a szerződésbe történő belépéséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról köteles a Biztosítottat tájékoztatni.

2.7 Ha a Szerződő személye nem azonos a Biztosítottal, a Biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződés tartama alatt, illetve mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

3. A biztosítási szerződés létrejötte, módosulásának szabályai

3.1 A nyugdíjbiztosítási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a Szerződő írásban ajánlatot tegyen a biztosítónak. Az ajánlatot a biztosító elutasíthatja. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.

3.2 A biztosítási szerződés a Szerződő és a biztosító kölcsönös írásbeli megállapodásával jön létre.

3.3 A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító (képviselője) részére történő átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.

3.4 Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a Szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

3.5 A biztosító a neki megfizetett díj ellenében vállalja a biztosítási kockázatot.

3.6 A biztosítás – ellenkező kikötés hiányában – az egész világra kiterjed, azonban a nyugellátás szabályainál a jelen feltételben alkalmazott fogalmak és szabályok az érvényesek.

3.7 Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító törvényi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

3.8 Ha a Szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

3.9 A biztosító a 3.7. pontban meghatározott tájékoztatásban – a Bit ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó szabályozásának megfelelő módon – tájékoztatja a Szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról.

3.10 A módosító javaslat Szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

3.11 Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

3.12 Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

3.13 Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 3.11 és 3.12. bekezdésekben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

 

4. A kockázatviselés kezdete, biztosított kora, biztosítási tartam

4.1 A biztosítás megkötésekor a Biztosított 18-65 éves lehet.
4.2 A biztosító kockázatviselésének kezdete (egyúttal a biztosítás technikai kezdete)
a biztosítási ajánlat aláírását követő hónap elseje.
4.3
A biztosító kockázatviselése megkezdésének feltétele, hogy a Szerződő a biztosítás első esedékes díját a biztosítónak megfizesse, továbbá, hogy a biztosítási szerződés létrejöjjön.
4.4 A biztosítási díj akkor tekinthető megfizetettnek, amikor az a biztosító erre rendszeresített számlájára megfelelő azonosítási adatokkal, szerződésszámmal beérkezett.
4.5 A nyugdíjbiztosítás határozott tartamra köthető. A biztosítási tartam kezdete a kockázatviselés kezdete, a vége pedig megegyezik azzal az időponttal, amikor a Biztosított betölti a szerződéskötéskor érvényes társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt. A Biztosítási tartam években a lejárat éve és technikai kezdet éve közötti különbség.
4.6 A Biztosított belépési kora a biztosítás technikai kezdetének évszáma és a Biztosított személy születési évének különbsége.
4.7 Biztosított életkora: A biztosítás technikai kezdetén a Biztosított személy belépési kora. A biztosítás tartama alatt a Biztosított életkora minden biztosítási évfordulón eggyel nő.
4.8 Biztosítási évforduló minden naptári évben a biztosítás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.
4.9 Biztosítási év az az időszak, amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart. Az utolsó biztosítási év a szerződés lejáratáig tart.

5. Biztosítási összeg

5.1 Az elérési biztosítási összeget a Szerződő a 8. pont figyelembevételével választja meg a szerződés megkötésekor.
5.2 Az elérési biztosítási összeg meghatározásakor a biztosító figyelembe veszi a 7.4. pontban meghatározott kötelező automatikus éves díjemelést.
5.3 Amennyiben a tartam során a díjfizetés szüneteltetésére kerül sor, akkor az elérési biztosítási összeg az igénybe vett szüneteltetés(ek) számától és időpontjától függően csökken.

6. Biztosítási események

a) Biztosított életben léte a szerződés lejártakor (az a nap, amikor a Biztosított az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte),
b) A Biztosítottnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultsága megszerzése. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a nyugdíjfolyósítás kezdő napja.
c) A Biztosítottnak a szerződéskötést követően, a szerződés tartama alatt bekövetkező 40%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodása. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a rokkantsági ellátás folyósításának kezdő napja.
d) A Biztosítottnak a szerződés tartama alatt bekövetkező halála. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a halál napja.

A díjfizetésre vonatkozó szabályok 

7. Biztosítási díj

7.1 A biztosítás folyamatos – havi, negyedéves, féléves vagy éves – díjfizetésű. A legalább 5 éves tartamú szerződésre havitól eltérő díjfizetési gyakoriság esetén a biztosító kedvezményt adhat. A folyamatos díjat a lejárat hónapjának 1-jéig kell fizetni, míg egyéb biztosítási események esetén a bekövetkezés hónapjának utolsó napjáig.

7.2 A biztosítás első díjrészlete a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

7.3 A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik, melynél a biztosító figyelembe veszi a Biztosított életkorát, a biztosítás tartamát, az elérési biztosítási összeget, a haláleseti biztosítási összeget és a díjfizetés gyakoriságát.

7.4 A biztosítási díj a biztosítási évfordulón kötelezően, automatikusan évente az előző év díjának 3%-ával növekszik. A biztosító az éves díjemelésről a Szerződőt külön nem tájékoztatja, a megemelt díjról küldi ki az díjértesítőt.

7.5 5 díjjal fedezett év eltelte után a Szerződőnek legfeljebb két alkalommal lehetősége van a díjfizetés szüneteltetésére. A szüneteltetés tartama 1 év és a biztosítási évfordulótól a következő évfordulóig tart. A biztosító a szüneteltetést követő biztosítási időszakra vonatkozó díj meghatározása során az elmaradt díjnövelést is érvényesíti.

7.6 Ha a Szerződő a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára beérkezettnek kell tekinteni, a Szerződő azonban bizonyíthatja, hogy az korábban érkezett be.

7.7 Ha a Szerződő az első díjat a szerződés létrejötte előtt fizeti meg, ezt az összeget a szerződés létrejöttéig a biztosító kamatmentes díjelőlegként kezeli, melyet a szerződés létrejötte után a biztosítási díjba beleszámít. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a befizetett első díjat a Szerződőnek 15 napon belül visszafizeti.

8. Minimális biztosítási díj

A minimális folyamatos díj tartamfüggő, és nagyságát jelen nyugdíjbiztosítási feltételek aktuális 1. számú melléklete tartalmazza. A szerződésre egy biztosítási évben és a biztosítási tartam során befizethető díj maximális összegét szintén az 1. számú melléklet tartalmazza.

9.  Különdíj

9.1 A Szerződőnek lehetősége van a szolgáltatás növelése érdekében különdíj befizetésére is.

9.2 Különdíj a Szerződő által a folyamatos díjon felül befizetett díj. A különdíjakat a biztosító befizetésenként elkülönítve tartja nyilván.

9.3 A különdíjas számla aktuális összege a szolgáltatással vagy visszavásárlási összeggel egyidejűleg kerül kifizetésre.

9.4 Ha a Szerződő a folyamatos díjfizetési kötelezettségét nem teljesítette, akkor a biztosító a különdíjas számla aktuális összegéből egyenlíti ki a folyamatos díjas tartozását a díjelmaradás időpontjától számított 60. nap után. A biztosító a különdíjas számla aktuális összegéből csak akkor egyenlíti ki a folyamatos díjakat, ha a befizetett különdíjak erre teljes fedezetet nyújtanak.

10. Díjfizetés elmaradása

Ha a Szerződő a díjat nem fizeti meg, a biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja; a póthatáridő eredménytelen elteltével – ha a szerződés még nem rendelkezik pozitív értékű díjmentesen leszállított biztosítási összeggel – a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. Megszűnés esetén a biztosító elszámol a Szerződővel a hatályos jogszabályban meghatározottak szerint, és a szolgáltatás esetlegesen fennmaradó összegét kifizeti a Biztosítottnak. Amennyiben a szerződés rendelkezik pozitív értékű díjmentesen leszállított biztosítási összeggel, a 23. pontban meghatározottaknak megfelelően díjmentes leszállításra kerül.

11. Reaktiválás

11.1 Reaktiválás a díjmentesen leszállított szerződés eredeti tartalommal történő visszaállítása.

11.2 Ha a Szerződő a díjmentes leszállítás hatályának napjától számított 6 hónapon belül a teljes díjhátralékot az időarányos késedelmi kamattal együtt megfizeti, a díjmentes leszállítás előtti kockázatviselés ezen összeg megfizetését követő nap 0 órájától újrakezdődhet.

11.3 A reaktiválás feltétele, hogy biztosítási esemény ez alatt az idő alatt nem következett be, és a díjfizetés elmaradásának időtartama alatt nem történt kockázatnövelő esemény; erről a Biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia.

11.4 Egy biztosítási szerződés reaktiválását legfeljebb kétszer lehet igénybe venni a biztosítási tartam alatt.

11.5 A már visszavásárolt szerződés nem reaktiválható.

 

A hozam-visszajuttatás szabályai

12. A folyamatos díjból képzett díjtartalékra vonatkozó többlethozam-visszajuttatási szabályok

Az Ügyfél által befizetett folyamatos díj egy részéből a biztosító díjtartalékot képez, melynek többlethozamából 80%-ot az Ügyfél többlethozam-jóváírási számláján jóváír.

13. Különdíjas- és adójóváírási számlára vonatkozó hozam-visszajuttatási szabályok

13.1 A különdíjas számla az Ügyfél által befizetett különdíjak elhelyezésére szolgál.

13.2 Az adó jóváírási számla a szerződésre utalt adójóváírás elhelyezésére szolgál.

13.3 Különdíjas- és adójóváírási számlára visszajuttatott hozam az a bruttó hozam, amelyből a biztosító a maximum 1,6 százalékpont költséget még nem vonta le.

13.4 A visszajuttatott hozamból a biztosító éves szinten maximum 1,6 százalékpontot von le a szerződéssel kapcsolatos költségeinek fedezetére, amelyet figyelembe vesz a garantált nettó hozam meghirdetésekor.
13.5 Garantált nettó hozam: A biztosító az évesített nettó hozamot megadott időtartamra (minimum 1, maximum 3 naptári hónapra) előre állapítja meg, és arra garanciát vállal, ez a garantált nettó hozam. Egy hozam-megállapítási időszakra az évesített hozamot a biztosító legkésőbb az előző hozam-megállapítási időszak utolsó munkanapján állapítja meg, és az időszak hosszának megjelölésével közzéteszi a biztosító honlapján:
(www.postabiztosito.hu/Termekek/Eletbiztositasok/PostaNyugdij_Aranytartalek) és a postahelyeken. A meghirdetett garantált nettó hozam a különdíjas- és adójóváírási számlán teljes egészében jóváírásra kerül.
13.6 A hozam jóváírása: a befektetés kezdeti napja a különdíjnak, illetve az adójóváírásnak a biztosító számlájára történő beérkezését követő legkésőbb második nap. A befektetés utolsó napja a biztosítás megszűnését megelőző nap. A biztosító a garantált nettó hozamok jóváírását időarányosan havonta, a hónap végén végzi. Hozamjóváírásra első alkalommal az adott naptári hónap végén kerül sor a befektetés kezdetekor érvényes garantált nettó hozammal.
13.7 Egy adott időszakra vonatkozó hozam számításának alapja az időszak kezdetekor a különdíjas illetve az adójóváírási számla aktuális összege.
13.8 A hozam kiszámítása: a biztosító a hozamot az adott hozam-megállapítási időszakra garantált nettó hozam alapján, teljes időszak (hónap) esetén havi, tört időszak (nap) esetén napi kamatozással számítja.

- A havi nettó hozamszámítás módja: az adott időszakra vonatkozó hozamszámítás alapja az időszak kezdetekor a különdíjas  illetve az adójóváírási számla aktuális összege. A biztosító egy adott időszakra előre meghirdet egy j éves (nettó) hozamszázalékot, amelyből az adott időszakra kiszámolja a havi hozamot, amelyet a biztosító teljes egészében visszajuttat a Biztosítottaknak. (A havi hozamszázalékot százalékban kifejezve 5 tizedes jegyre kerekítve adja meg a biztosító.)

- A napi nettó hozamszámítás módja: ha a szerződés az adott naptári hónap t-edik napján megszűnik, akkor arra a hónapra járó törthavi hozam:

ahol n az adott naptári hónap napjainak száma.

 
13.9 A biztosító a szerződés tartama alatt minden egyes naptári hónap utolsó napján az adott időszakra a különdíjas- és adójóváírási számla előző hónap végi aktuális összegét a garantált hozammal tőkésíti. Az így meghatározott összeg a különdíjas- és adójóváírási számla aktuális összege.
13.10 A különdíjas- és adójóváírási számla aktuális összege naptári hónapon belül: a különdíjas- és adójóváírási számla előző hónap végi aktuális összege növelve az aktuális naptári hónap alatt a hozamszámítás szerint képződött napi kamatokkal.

14. A többlethozam-visszajuttatásának végrehajtási folyamata

14.1 A folyamatos díjból képzett díjtartalékon elért hozam és a technikai kamat különbségének legalább 80%-át a biztosító minden naptári évfordulón a biztosítási szerződés többlethozam számláján helyezi el. Többlethozam-visszajuttatásból a többlethozam-számla is részesül. A biztosító a többlethozam-számlán elhelyezett összegre is garantálja az 1,6%-os technikai kamatot, és az e feletti többlethozam legalább 80%-át ugyancsak a többlethozam számlán helyezi el.

14.2 A különdíjas számla többlethozama: a biztosító minden naptári év végén kiszámítja, hogy a különdíjas számlán elért hozam, illetve az év során visszajuttatott hozamok milyen viszonyban vannak egymással. Amennyiben a visszajuttatott hozamok nem érnék el a többlethozam 80%-át, a visszajuttatott hozam és a többlethozam 80%-a közötti különbséget a biztosító a többlethozam felosztásának időpontjában érvényben lévő szerződések között, azok különdíjas számláinak arányában felosztja. A többlethozam felosztását a biztosító az adott naptári év végét követő 6 hónapon belül végzi el. A többlethozamot a felosztás időpontjáig a biztosító az aktuális nettó garantált hozammal kamatoztatja.

14.3 Az adójóváírási számla többlethozama: a biztosító minden naptári év végén kiszámítja, hogy az adójóváírási számlán elért hozam, illetve az év során visszajuttatott hozamok milyen viszonyban vannak egymással. Amennyiben a visszajuttatott hozamok nem érnék el a többlethozam 80%-át, a visszajuttatott hozam és a többlethozam 80%-a közötti különbséget a biztosító a többlethozam felosztásának időpontjában érvényben lévő szerződések között, azok adójóváírási számláinak arányában felosztja. A többlethozam felosztását a biztosító az adott naptári év végét követő 6 hónapon belül végzi el. A többlethozamot a felosztás időpontjáig a biztosító az aktuális nettó garantált hozammal kamatoztatja.

14.4 A járadéktartalék többlethozama: a járadéktartalékon elért hozam és a technikai kamat különbségének legalább 80%-át a biztosító minden naptári évfordulón biztosítási szerződésenként szétosztja, amelyet a következő biztosítási évfordulón a járadék növelésére fordít.

 

A biztosítás megszűnése, a biztosító szolgáltatása

15. A biztosítási szerződés megszűnik

a Biztosított halála esetén a halál bekövetkezésének időpontjával,

a szerződés lejáratakor a lejárat napjával, amennyiben a szerződés tartama legalább 10 év,

a Biztosítottnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultsága megszerzésekor a nyugdíjjogosultság hatályának napjával (lásd 6. pont), amennyiben erre legalább 10 évvel a kockázatviselés kezdetét követően kerül sor, 

a Biztosított egészségkárosodása az NRSZH komplex minősítése (határozata) alapján a rokkantsági ellátás folyósításának kezdő napjával (lásd 6. pont), ha a szerződéskötést követően a Biztosított egészségkárosodása lejárat időpontjáig eléri vagy meghaladja a 40%-os mértéket,
felmondás esetén (3.4. pont és 21. pont),

a Biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonásával (2.2. pont),

a szerződés visszavásárlásakor (22. pont),

a 26.7. pont esetében a szankció, korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napjával.

 

16.    A biztosító szolgáltatása

 

16.1    A biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, a legkorábban bekövetkező esemény kapcsán:

a) Elérési szolgáltatás: a szerződés lejáratakor a biztosító kifizeti a Biztosítottnak az elérési biztosítási összeget, a többlethozam számla, a különdíjas számla és az adójóváírási számla aktuális összegeit. Amennyiben a biztosítás lejárati időpontja és a szerződés technikai kezdete közötti különbség kevesebb, mint 10 év, akkor a biztosító az elérési szolgáltatást a szerződéskötéstől számított legalább 10. év végéig tartó, nem csökkenő összegű járadékbiztosítás formájában nyújtja. Az elérési biztosítási összeget a biztosító az 1. sz. mellékletben feltüntetett esetekben és mértékkel megemelten fizeti ki.

b) Saját jogú nyugdíj: a Biztosított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának megszerzése  esetén (tényleges nyugdíjas állapot) a biztosítás folyamatos díjából képzett díjtartaléka, a többlethozam számlán, az adójóváírási számlán, valamint a különdíjas számlán lévő aktuális összegek a  Biztosított számára kifizetésre kerülnek . Ha a biztosítási esemény a kockázatviselés kezdetétől számított 10 éven belül következik be, a szolgáltatást a biztosító a szerződéskötéstől számított legalább 10. év végéig tartó, nem csökkenő összegű járadékbiztosítás formájában nyújtja.

c) 40%-nál nagyobb fokú egészségkárosodás: a Biztosítottnak a szerződéskötést követően, a lejárat időpontjáig bekövetkező 40%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodása esetén a biztosítási esemény időpontjáig járó havi díjak, a rendkívüli díjas számla és a többlethozam számla aktuális értéke, illetve a túlfizetés összege kerül kifizetésre a Biztosított számára. Amennyiben a szerződés a biztosítási esemény időpontjában díjhátralékkal rendelkezik, úgy annak összege a biztosítási szolgáltatásból levonásra kerül.

d) Haláleset: a Biztosítottnak a szerződés tartama alatt bekövetkező halála esetén, a biztosítási esemény időpontjáig járó havi díjak, a különdíjas számla, az adó jóváírási számla és a többlethozam számla aktuális értéke, illetve a túlfizetés összege kerül kifizetésre a Haláleseti Kedvezményezett számára. Amennyiben a szerződés a biztosítási esemény időpontjában díjhátralékkal rendelkezik, úgy annak összege a biztosítási szolgáltatásból levonásra kerül.  Ha a Biztosított halála baleseti eredetű, a biztosító további 300 000 Ft-ot fizet. Ha a Biztosított halála közlekedési baleseti eredetű, a biztosító a fenti összegeken kívül a jelen nyugdíjbiztosítási feltételek 1. számú mellékletében meghatározott közlekedési baleseti eredetű haláleseti összeget is kifizeti, amennyiben a szerződés az ott meghatározott – a biztosítási díj nagyságára vonatkozó – feltételeknek megfelel.

 

17.    A járadékbiztosítási szolgáltatás egyéb szabályai

17.1 Ha a szerződés tartama legalább 120 hónap (10 év), akkor a lejárati szolgáltatást a biztosító egy összegben teljesíti, vagy a Biztosított kérésére járadékbiztosítás formájában nyújtja. A biztosító a járadék kezdeti összegét a járadékbiztosítás létrejöttekor hatályos díjszabás szerint állapítja meg. 

17.2 Amennyiben a szerződés tartama kevesebb, mint 120 hónap (10 év), a biztosító a szolgáltatást a szerződéskötéstől számított legalább a 10. év végéig tartó, nem csökkenő összegű járadékbiztosítás formájában teljesíti.

17.3 Ha a Biztosított a járadékszolgáltatás tartama alatt hal meg, a biztosító a járadékbiztosítás aktuális tartalékát fizeti ki a Kedvezményezett részére.

17.4 A biztosító havi, előleges, pénzügyi járadékot szolgáltat.

17.5 A Biztosított a járadékszolgáltatás indulása előtt kérheti a járadék havitól eltérő gyakoriságú folyósítását. Ebben az esetben a negyedéves járadék a havi járadék háromszorosa, a féléves járadék a havi járadék összegének hatszorosa, az éves járadék összege a havi járadék összegének tizenkétszerese. A járadékfizetési gyakoriság megváltoztatására a járadékfolyósítás megkezdése után nincs mód.

17.6 A biztosító meghatározza a minimális járadékrészlet összegét, melyet a jelen feltételek 1. számú melléklete tartalmaz.

17.7 A nyugdíjbiztosítási szerződésre a járadékfolyósítás megkezdése után különdíj nem fizethető.

18.       A biztosítási esemény bejelentése

18.1 A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül kell írásban a biztosítónak bejelenteni.

18.2 A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

19.     A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok  

19.1 Bármely szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő iratok bemutatását/ benyújtását kéri:
- biztosítási szerződés (eredeti ügyfélpéldány),
- az utolsó díjfizetést igazoló nyugta (kétség esetén),
- szolgáltatási igénybejelentő, kárbejelentő,
- szolgáltatásra jogosult személy adóilletőségi nyilatkozata,
-  a szolgáltatásra jogosult (Biztosított vagy Kedvezményezett) személyazonosságának igazolására alkalmas iratok:
    - személyazonosító igazolványának másolata (az érvényességet tartalmazó rész is) és
    - lakcímkártya
- rendelkezés a kifizetés módjáról (a Biztosított vagy Kedvezményezett bankszámlaszáma vagy lakcíme).

19.2 Az elérési szolgáltatás igényléséhez a 19.1. pontban felsoroltakon túl 
- járadékszolgáltatás esetén rendelkezés a járadékfolyósítás gyakoriságáról.

19.3 A Biztosítottnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultsága megszerzése (tényleges nyugdíjas állapot) esetén a 19.1. pontban felsoroltakon túl:
- a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított érvényes határozat fénymásolata, mely tartalmazza a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megítélését,
- nyugellátási törzsszám.

19.4 A Biztosított 40%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodása esetén a 19.1. pontban felsoroltakon túl:
- a mindenkori rehabilitációs hatóság(ok) által kiállított érvényes és hatályos dokumentum(ok), amelyek igazolják a Biztosított egészségkárosodásának mértékét, 
- a biztosítási eseményekkel kapcsolatos orvosi szakvélemények és indoklások másolata.

19.5 A Biztosított halála esetén a 19.1. pontban felsoroltakon túl:
- halotti anyakönyvi kivonat, boncolási jegyzőkönyv,
- az elhunytat utolsóként kezelő orvostól származó részletes orvosi bizonyítvány, vagy – ha ilyen kezelésre nem került sor – más olyan orvosi vagy hatósági bizonyítvány, mely tartalmazza a halál okát, valamint a Biztosított halálát okozó betegség kezdetének időpontját és lefolyását, illetőleg a halál körülményeit, 
- külföldön bekövetkezett halál esetén a külföldi hatóság által kiállított hiteles irat hitelesített magyar fordítása,
- halottvizsgálati bizonyítvány,
- háziorvosi igazolás, mely tartalmazza a halált okozó betegségek diagnosztizálásának pontos időpontját,
- a Kedvezményezett jogosultságának igazolására alkalmas iratok, amennyiben nem jelöltek Kedvezményezettet vagy érvénytelen a Kedvezményezett jelölése,
    - jogerős hagyatékátadó végzés / öröklési bizonyítvány,
    - jogerős gyámhatósági határozat,
- hatósági (szabálysértési vagy büntető) eljárás indulása esetén az eljárást lezáró határozat, ezen határozat rendelkezésre állásának hiánya azonban a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.

19.6 A Biztosított baleseti / közlekedési baleseti eredetű halála esetén a 19.5. pontban felsoroltakon túl:
- baleseti jegyzőkönyv,
- a rendőrségi határozat másolata,
- véralkohol-vizsgálati eredmény (amennyiben készült),
- a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyve – ha készült ilyen-.

19.7 A fenti iratok beszerzésének költségei azt terhelik, aki a biztosítóval szemben az igényét érvényesíti. A Biztosítottnak vagy a Kedvezményezettnek a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt iratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a biztosítási esemény jogalapjának és összegszerűségének bizonyításához. 

20.      A szolgáltatás kifizetése

20.1 A biztosítási szolgáltatás kifizetését a szolgáltatás jogosságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a biztosító.

20.2 Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat a felhívás ellenére nem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg a rendelkezésre álló dokumentum alapján bírálja el.

20.3 A biztosító a szolgáltatást a szolgáltatásra jogosult számára teljesíti és az életbiztosítási feltételek 1. számú mellékletében felsorolt költségeket vonja le a szolgáltatás értékéből.

20.4 A biztosításból eredő igények az esedékességtől számított öt év alatt elévülnek.

 

Az ügyfél jogai és kötelezettségei a szerződés tartama alatt 

21.       Felmondás

21.1 A nyugdíjbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási szerződés létrejöttéről.

21.2 A biztosító a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatójában köteles a szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy Szerződőt tájékoztatni, hogy a nyugdíjbiztosítási tájékoztató kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal, indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést. A Szerződőt a 30 napon belüli felmondási jog nem illeti meg, amennyiben a megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg, illetve hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A Szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető 30 napon belüli felmondási jogról.

21.3 A Szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. A szerződés 30 napon belüli felmondása esetén a biztosító a Szerződő által befizetett folyamatos díjból 3 000 forintot a szerződés létrejöttével kapcsolatosan felmerült adminisztrációs költségeire levon, és ezen túlmenően a jelen életbiztosítási feltételek aktuális 1. számú mellékletében meghatározott kifizetési költséget is.

21.4 A Szerződő – ha az első évi biztosítási díj megfizetésre került – a nyugdíjbiztosítási szerződést írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási évforduló napjára felmondhatja (rendes felmondás).

22.      Visszavásárlás

22.1 A Szerződőnek a visszavásárlási igényét írásban kell a biztosító számára eljuttatni.

22.2 A Szerződő visszavásárlási joga a 30 napos felmondási időt követően nyílik meg. A visszavásárlási igény bejelentése esetén a biztosító kockázatviselése a visszavásárlási kérelemnek a biztosító tudomására jutását követő nap 0 órájától megszűnik.

22.3 A visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések esetében a szerződés felmondásakor a biztosító a kockázati díjakkal csökkentett folyamatos díjakra visszavásárlási összeget számol az utolsó díjjal rendezett időszakot követő hónap első napjára. A jelen nyugdíjbiztosítási feltételek 2. számú mellékletében található táblázat a minimális visszavásárlási összegeket a visszavásárlás időpontjáig a kockázati díjjal csökkentett befizetett folyamatos díj százalékában adja meg a biztosítási évfordulók időpontjára.

22.4 Visszavásárlás esetén a 22.3. pontban meghatározott összeget növeli a különdíjas számla, az adójóváírási számla és a többlethozam számla aktuális értéke. Az így számított összegből a biztosító levonja az igénybe vett adójóváírásokat a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott módon és mértékkel növelten, az egyéb közterheket, valamint a jelen nyugdíjbiztosítási feltételek aktuális 1. számú mellékletében meghatározott kifizetési költségeket is, és a fennmaradó összeget kifizeti a Biztosítottnak.

22.5 A visszavásárlással megszűnt szerződés nem reaktiválható.

22.6 A járadékszolgáltatás megkezdése után a szerződés nem visszavásárolható.

23.      Díjmentes leszállítás

23.1 A díjfizetés elmaradása esetén vagy a Szerződő írásbeli kérésére a Szerződő mentesül a további díjfizetés alól a szerződés megszűnéséig. A díjmentes leszállítás abban az esetben lehetséges, ha a díjmentes leszállítás hatályának időpontjára a szerződés pozitív értékű díjmentesen leszállított biztosítási összeggel rendelkezik. A baleseti halálra szóló szolgáltatás a díjmentes leszállítás hatályával megszűnik.

23.2. A díjmentes leszállítás a biztosítási összeg csökkentését jelenti olyan összegre (Díjmentesen leszállított biztosítási összeg), amelynek jövőbeli teljesítésére a biztosításnak a díjmentesítés hatálya időpontjában érvényes visszavásárlási értéke fedezetet nyújt. A 30 napos felmondási időt követően, ha a díjmentesen leszállított biztosítási összeg pozitív értékű, a díjmentes leszállítás történhet a Szerződő írásbeli kérelmére, vagy díjfizetés elmaradás esetén.

23.3 A díjmentesen leszállított szerződésre a biztosító a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése esetén a díjtartalékot, minden egyéb biztosítási esemény bekövetkeztekor a leszállított biztosítási összeget, valamint a különdíjas számla, az adójóváírási számla és a többlethozam számla aktuális értékét fizeti ki. Ha a díjmentesen leszállított szerződés elérési szolgáltatása vagy a nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontja a kockázatviselés kezdetét követő 10 éven belül van, akkor a biztosító a szolgáltatást a szerződéskötéstől számított legalább a 10. év végéig tartó, nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás formájában nyújtja.

23.4 Azt a szerződést, mely rendelkezik pozitív díjmentesen leszállított értékkel és a folyamatos díjak több mint 90 napos elmaradásban vannak, és amelyeknél a különdíjak összege nem nyújt fedezetet az esedékes díjra, valamint a Szerződő nem kapott a díjfizetésre halasztást, a biztosító automatikusan díjmentesen leszállítja. A díjmentes leszállítás az utolsó díjjal rendezett időszakot követő hónap első napjával történik. A Szerződő e jogkövetkezmény helyett választhatja a szerződés visszavásárlását vagy rendes felmondását a biztosítóhoz a díjesedékességtől számított 45 napon belül beérkező írásbeli kérelmével.

23.5 A díjmentes leszállítás időpontjától a Szerződőt díjfizetési kötelezettség nem terheli, azonban a szerződésre a továbbra is fizethet különdíjat. A díjmentes leszállítás hatályával a baleseti halálra szóló fedezet megszűnik.

23.6 A díjmentesen leszállított biztosításra is vonatkoznak a befektetések többlethozamából történő részesedés szabályai.

23.7 A díjmentesen leszállított szerződés, biztosítási esemény bekövetkeztekor a díjmentesen leszállított biztosítási összeget nyújtja.

24.       Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

 

25.       A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok

24.1 A Szerződő/Biztosított köteles szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismer vagy ismernie kell.

24.2 A közlésre, illetve a változás bejelentésére irányuló kötelezettség a Szerződőt és a Biztosítottat egyaránt terheli.

24.3 A Szerződő/Biztosított köteles a szerződés tartama alatt a Szerződő, a Biztosított és a Kedvezményezettek alábbi adataiban bekövetkező változásokat 8 munkanapon belül írásban bejelenteni:
- lakcím,
- levelezési cím,
- személyi adatok,
- adóilletőség.

24.4 A Szerződő /Biztosított köteles 8 munkanapon belül bejelenteni továbbá, ha a Biztosított a tartam alatt
- 40%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenved vagy,
- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságot megszerezte.

24.5 A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő bizonyítja, hogy 
- a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt ismerte,
- a közlés elmaradása sem a Szerződőnek, sem a Biztosítottnak nem róható fel,
- az elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően közölt körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében,
- a biztosítási szerződés megkötése illetve a közlési- vagy változás-bejelentési kötelezettség keletkezése óta 5 év már eltelt.

A biztosító szolgáltatás alóli mentesülése, kizárások

25. Mentesülés

A biztosító mentesül a baleseti eredetű halálra szóló biztosítási összeg kifizetése alól, és a visszavásárlás esetére érvényes (a 22. pontban meghatározott) összeget fizeti ki, ha bizonyítja, hogy
- a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeget az örökösöknek fizeti meg, a Kedvezményezett abból nem részesülhet, vagy
- a biztosítási eseményt a Biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta, így különösen:
    - ittas (0,8 ezrelék véralkoholszint vagy a felett) vagy kábítószer alkalmazásának hatása alatti állapotával közvetlen összefüggésben bekövetkező biztosítási esemény,
    - jogosítvány nélküli járművezetés közben bekövetkező biztosítási esemény, vagy
- a Biztosított halála a Biztosított vagy a Szerződő szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be.

26.       Kizárások

26.1 Nem lehet Biztosított, aki az NRSZH-hoz, a Rehabilitációs Hatósághoz vagy ezek mindenkori törvényes elődjéhez vagy utódjához nyújtott már be igénybejelentést csökkent vagy megváltozott munkaképesség elbírálásához, vagy ilyen ellátásban részesül.

26.2 Nem lehet Biztosított, akit az Országos Orvosszakértői Intézet, illetve az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vagy az NRSZH a kockázatviselés kezdetét megelőzően véleményezett, és ezen intézetnél új vagy régi megváltozott munkaképességű személyként tartanak nyilván.

26.3 Nem lehet Biztosított, aki betöltötte a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt.

26.4 Nem lehet Biztosított, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságot megszerezte. 

26.5 A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a Szerződő nem áll semmilyen
- az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy
- az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

26.6 A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan Biztosítottat, Kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

26.7 A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a Szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a 26.5. pont szerinti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

26.8 A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

26.9 Nem minősülnek balesetnek, ezért a baleseti eredetű haláleseti biztosítási összeg nem kerül kifizetésre a balesettel közvetlen összefüggésbe nem hozható:
- bakteriális vagy vírusfertőzések,
- foglalkozási betegség (ártalom),
- megfagyás, napszúrás, hőguta,
- a Biztosított fegyveres szolgálata során, a fegyverviselésével, fegyverhasználatával és ezekkel összefüggésben álló események esetén.

26.10 A biztosító kizárja kockázatviselési köréből az alábbi eseményekből eredő baleseteket:
- háborús, polgárháborús események, felkelés, zavargás, lázadás,
- radioaktív vagy ionizáló sugárzás (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést),
- nukleáris energia folytán bekövetkezett balesetek,
- terrorcselekmények.

26.11 A biztosító kizárja a szolgáltatásából az elme- és tudatzavarban bekövetkezett baleseteket, ha azok a Biztosított alkohol, kábítószer, vagy gyógyszerek miatti lényeges korlátozottsága miatt következtek be; ezekben az esetekben a biztosító a visszavásárlás esetére érvényes (a 22. pontban meghatározott) összeget fizeti ki.

26.12 A biztosító kizárja a szolgáltatásából, ha a baleseti eredetű halál biztosítási esemény akrobaták, cirkuszi állatápolók, állatszelídítők, hegyimentők, hegyivezetők, kaszkadőrök, kommandósok, mélytengeri búvárok, pénzszállítók, pirotechnikusok, robbantómesterek, robbantómunkások, tűzszerészek, rendőrök, testőrök esetében azok foglalkozásával összefüggésében következik be.

26.13 A biztosító kizárja a szolgáltatásából, ha a baleseti eredetű halál biztosítási esemény bekövetkezésére veszélyes sportok, különösen az autó-motorsport versenyek (tesztedzés, rally-verseny), szikla- és hegymászás, barlangászat, mélytengeri búvárkodás, repülős sportok, snowboard, ejtőernyős ugrások, siklóernyőzés, vadvízi evezés, rafting következtében kerül sor.
  

Adatkezelési, ügyfélazonosítási szabályok

27.       Biztosítási titok

27.1 A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

27.2 Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, vagy a viszontbiztosító a csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

27.3 A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

27.4 Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 27.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

27.5 Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

27.6 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót a törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, 
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CXXXVII. törvényben (továbbiakban: „Hpt.”)  meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.

27.7 A biztosító, vagy viszontbiztosító a 27.6., 27.8., 27.5., 27.12., és 27.14. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

27.8 A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel 
van összefüggésben.

27.9 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

27.10 Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

27.11 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, 
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

27.12 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

27.13 A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

27.14 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, az adatok átadását a biztosító, viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

27.15 Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségi állapotra vonatkozó adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

27.16 A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 27.6. b), f) és j) pontjai, illetve 27.8. pont alapján végzett adattovábbításokról.

27.17 A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

27.18 A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

27.19 A biztosító, viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

27.20 A Bit alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

27.21 Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

27.22 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

28.       A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok

28.1 Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

28.2 Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó - az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

28.3 Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

29.     A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

29.1 A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: illetőségvizsgálat).

29.2 Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

29.3 Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

30.       A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettsége

30.1 Az Aktv. szerinti, a Bit hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (továbbiakban: illetőségvizsgálat).

30.2 Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

30.3 Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.

31.       Veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

31.1 A biztosító (megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (megkeresett biztosító) a Bit biztosítási titokra megfogalmazott szabályok szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a 31.3. pontban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

31.2 A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

31.3 A megkereső biztosító a Bit 1. melléklet A) rész 1.2. pontjában, továbbá 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a Bit. 1. melléklet A) rész 1.2. pontban továbbá a 2. mellékletben  meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

31.4 A 31.1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős a 31.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

31.5 A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

31.6 Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 31.5. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

31.7 Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

31.8 A megkereső biztosító a 31.1. pontban meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

31.9 Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító - a 31.5-31.7. pontokban meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

31.10 A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a 31.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

31.11 A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

1. számú melléklet 

Érvényes 2017. január 1-től

Minimális havi díjak a díjfizetési tartamtól függően:

Közlekedési baleseti eredetű haláleset biztosítási összege:
Ha a szerződéskötéskor érvényes éves díj és szerződéskötéskor teljesített különdíj fizetések összege legalább 1 000 000 Ft, a biztosító díjfüggő közlekedési baleseti eredetű haláleset biztosítási összeget szolgáltat, melynek összege minden megkezdett 10 000 000 Ft összes díjra 1 000 000 Ft. Például:



Megemelt elérési biztosítási összeg: 
Azon szerződések esetén, melyek tartama legalább 10 év és egy hónapra eső díja a szerződés megkötésekor a gyakoriság szerinti kedvezmény figyelembe vétele nélkül minimum havi 20 000 Ft volt, a biztosító 10%-kal megnövelt elérési biztosítási összeget fizet feltéve, hogy az Szerződő a szerződés teljes tartama alatt az esedékes díjat folyamatosan fizette, és a díjcsökkentés, valamint a reaktiválás lehetőségével nem élt.

Kifizetési költségek:

2. számú melléklet

A minimális visszavásárlási összeg mértéke a kockázati díjjal csökkentett befizetett díj százalékában a biztosítási tartam (években) és az eltelt évek számának függvényében. A megadott visszavásárlási arányszámok 100 000 Ft-os elérési biztosítási összegre vonatkoznak. (Amennyiben a Biztosított
járadékszolgáltatásra jogosult, úgy azok a lejárat időpontjában érvényes, a folyamatos díjakból képzett szolgáltatási összegre kerültek megadásra).

A visszavásárlási értékeket tartalmazó táblázat ITT érhető el!

Kérjük, olvassa el a tájékoztatót!

Lorem ipsum

Távértékesítési tájékoztató

TÁVÉRTÉKESÍTÉS TÁJÉKOZTATÓ

A biztosítási ajánlat aláírását megelőzően kérjük, olvassa végig jelen, a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: „Távért.tv.”) előírásai alapján készült tájékoztatót.

I. A SZOLGÁLTATÓRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS:

Magyar Posta Életbiztosító Zrt. főbb adatai:

  Cégnév: Magyar Posta Életbiztosító Zrt.
  Székhely: 1022 Budapest, Bég utca 3-5.
  Cégjegyzékszám: 01-10-044750
  Adószám: 12833625-4-44
  Képviseletre jogosultak: Pandurics Anett, Kenesei János, Péli Árpád
  Fő tevékenységi kör: életbiztosítási tevékenység
  Elérhetőségeink, kapcsolattartás:
  Postacím: 1535 Budapest, Pf. 952
  Telefon: (+36 1) 200-4800
  Fax: (+36 1) 423-4298
  Internet: www.postabiztosito.hu
  E-mail: info@postabiztosito.hu 

Felügyeleti szerv:

  Név: Magyar Nemzeti Bank
  Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest
  Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 8–9.
  Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
  Telefon: (+36 1) 428 2600
  Telefon ügyfeleknek: (+36 80) 203 776
  Fax: (+36 1) 429 8000
  E-mail cím: ugyfelszolgalat@mnb.hu
  Internet: www.mnb.hu

II. SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS:

A biztosítási szerződés lényege, hogy díjfizetés ellenében a biztosító vállalja a biztosítási szerződésben nevesített biztosítási események megvalósulása kapcsán a szerződési feltételekben szereplők szerinti szolgáltatás teljesítését.

A biztosítási szerződés részletes jellemzőit, a biztosító teljesítésének szabályait, valamint a fogyasztó díjfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeit, és a biztosító szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos kötelezettségeit, előfeltételeit teljes körűen a biztosítási szerződés feltételei tartalmazzák, az abban foglaltakon túl egyéb jogcímen díjfizetési kötelezettsége a fogyasztónak nincs.

Tájékoztatjuk, hogy a Távért. tv. a biztosítókat kötelezi arra, hogy tájékoztassa a fogyasztót arról, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függhet, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek garanciát a jövőben várható teljesítésekre nézve. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosító minden káreseményt egyedileg vizsgál. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a biztosítási szerződéshez kapcsolódó szerződési feltételekben találhatók meg a biztosítási díj és a biztosítási szolgáltatás értékkövetésére (indexálására) vonatkozó szabályok, ha az adott termék esetében a biztosító ezt alkalmazza.

A távközlési eszköz használatával kapcsolatosan a biztosító külön díjat, költséget nem számol fel, a fogyasztót ezzel kapcsolatosan többletköltség nem terheli. 

III. A SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS:

1.) Szerződéskötés technikai lépései, írásbeliség, hibajavítás:

Biztosítási szerződés megkötésére távértékesítés keretében lehetőség van az interneten elérhető módon a biztosító weboldalán az erre szolgáló felületen a szükséges adatok beírásával, hozzájárulások elektronikus úton történő megadásával. A biztosító weboldalán kötött szerződés esetén a fogyasztó e-mailben kapja meg a biztosítási szerződést elektronikus formában.

A biztosító weboldalán kezdeményezett szerződéskötés esetén a biztosítási ajánlat elektronikus úton történő beérkezéséről a biztosító haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül a fogyasztó álal megadott e-mail címre visszaigazolás küld. 

A biztosító a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást a fogyasztó számára a biztosítási ajánlat aláírását megelőzően a biztosító saját weboldalán történő szerződéskötés esetén elektronikus formában átadja.

A biztosító olyan módon bocsátja a fogyasztó rendelkezésére a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást, távértékesítési tájékoztatót, hogy annak megismerésére, elolvasására, és annak a fogyasztó részéről PDF formátumban való letöltésére a biztosító weboldalán lehetőség van.

A szerződéses jognyilatkozatot a biztosító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”) 6:7.§.(3) bekezdésére figyelemmel írásbelinek tekinti.

A biztosító rendelkezik a Ptk. 6:82.§.(1) e.) pontja szerint a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexszel, mely a www.mabisz.hu weboldalon érhető el a Magyar Biztosítók Szövetségének Etikai- és Versenykódexe címmel.

A távértékesítés keretében felmerülő esetleges hibák azonosítását és kijavítását a biztosító a következő szerint biztosítja:

Ha a kitöltés hibás, abban az értelemben, hogy nem tartalmazza a felület által igényelt adatot, akkor a felületen hibaüzenet jelenik meg. Ha a fogyasztó az ajánlat véglegesítését megelőzően hibát észlel, annak törlésére, javítására lehetősége van. Ha a fogyasztó a hibát az ajánlattételt követően észleli, akkor annak érdekében, hogy a hibák kijavításra kerüljenek és a szerződés a megfelelő tartalommal jöjjön létre, a biztosító ügyfélszolgálata teljes körűen a fogyasztó rendelkezésére áll.

2.) Tájékoztatási kötelezettség, elállási/felmondási jog:

A szolgáltató a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződések vonatkozásában a törvényi előírásoknak megfelelően köteles a fogyasztó számára távértékesítéssel kapcsolatosan, illetve a szerződési feltételekről a szerződés megkötését megelőzően a szerződéskötéshez igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon egyértelmű, közérthető és pontos tájékoztatást adni.

A biztosító a szerződési feltételeket és a távértékesítéssel kapcsolatos tájékoztatást a fogyasztó számára a biztosítási ajánlat aláírását megelőzően elektronikus formában megismerhetővé teszi.

A fogyasztó a biztosítási feltételekben megjelölt, a szerződés megszüntetésére irányuló jogán felül, a szerződést, tekintettel arra, hogy az távértékesítés keretében köttetett, a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.

Ha a fogyasztó a távértékesítési tájékoztatást a szerződés létrejöttéről szóló értesítés kézhezvételét követően kapja kézhez, felmondási jogát a szerződés megkötésétől (az ajánlat biztosítóhoz történt beérkezésétől) kezdődően, a tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztónak sem a távértékesítéssel, sem a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatást nem nyújt, a fogyasztó a felmondási jogát a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás átvételétől kezdődően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztó számára a távértékesítéssel, illetve a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a fogyasztó a felmondási jogát a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás átvételétől kezdődően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül, de legfeljebb a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás átvételétől számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztót az őt megillető felmondási jogról, annak fennállásáról, vagy fenn nem állásáról, a felmondási jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről, valamint a felmondásra nyitva álló határidő eltelte előtt történő szolgáltatásnyújtás lehetőségéről az ehhez szükséges hozzájárulásról nem tájékoztatta, a fogyasztó a felmondási jogát a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás átvételétől kezdődően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül, de legfeljebb a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás átvételétől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

A felmondásra érvényes határidő lejárta előtt csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg a szerződés teljesítése.

Ha a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatásarányos ellenértéket jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendő összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye.

A szolgáltató csak abban az esetben jogosult az előbbi bekezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fogyasztó részére a felmondási jog gyakorlására vonatkozó tájékoztatást megadta.

Ha a felmondásra érvényes határidőt a biztosító távértékesítési tájékoztatással kapcsolatos mulasztása a fentebb írtak szerint meghosszabbította, a biztosító a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértékét nem követelheti.

Ha a biztosító a szerződés alapján a teljesítést a felmondási határidő leteltét megelőzően kezdte meg a fogyasztó erre irányuló előzetes hozzájárulása nélkül, a biztosító a fogyasztóval szemben annak felmondása esetén a felmondásig teljesített szolgáltatás ellenértékének követelésére sem jogosult.

A biztosító köteles a fogyasztó által fizetett pénzösszeget a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni.

A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénzösszeget vagy átadott dolgot a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát az előző bekezdésekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon, így faxon, ajánlott levélben a biztosító címére megküldi, illetve a személyes ügyfélszolgálaton, illetőleg bármely postahelyen ügyfélfogadási időben leadja.

A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (1535 Budapest, Pf. 952) vagy a 06 1/423 4298-as fax számra kell megküldeni, vagy az a biztosító részére személyesen is a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. személyes ügyfélszolgálatán (1022 Budapest, Bég u. 3-5.), továbbá a Magyar Posta Zrt. postahelyein.

3.) Szerződésre vonatkozó egyéb lényeges információk:

A biztosítási szerződés határozott időre jön létre, a szerződés megszüntetésének lehetőségével kapcsolatos részletes rendelkezéseket a biztosítási szerződési feltételek tartalmazzák.

A biztosító által a szerződéskötést megelőzően nyújtott tájékoztatásra, a felek együttműködésére magyar jog az irányadó, a tájékoztatás, a biztosítási szerződés és a kapcsolattartás nyelve a magyar.

A felek a szerződés megkötését megelőzően a szerződést érintő lényeges kérdésekről kötelesek egymást tájékoztatni, együttműködési kötelezettségükre a Ptk.,a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény, valamint a Távért. törvény, a felsorolt jogszabályokban nem szabályozott kérdésekben a magyar jogrend az irányadó.

A biztosító és a fogyasztó közötti esetleges jogvitára a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerinti illetékességgel, és hatáskörrel rendelkező bíróság joghatósága irányadó, a felek különleges hatásköri, vagy illetékességi kikötést egymás közötti viszonyukban, sem a tájékoztatással és ahhoz kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel, sem a szerződéssel kapcsolatosan nem alkalmaznak.

4.) Szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésére szolgáló fórumok, panaszeljárás:

Akár a tájékoztatással, akár a szerződéssel kapcsolatos kifogását, panaszát lehetősége van benyújtani a biztosító jelen tájékoztató I.) pontjában szereplő elérhetőségei bármelyikén a Minőségbiztosítási osztály részére címezve.

Abban az esetben, ha a fogyasztó úgy véli, hogy a biztosító a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseit megsérti, jogosult fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezni a Magyar Nemzeti Banknál, a hatóság jelen tájékoztató I.) pontjában szereplő elérhetőségei bármelyikén.

Amennyiben a fogyasztó panasza a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére irányul, és a korábban a biztosítónál kezdeményezett panaszeljárás során a biztosítótól kapott válasszal, döntéssel nem ért egyet, úgy panaszával kapcsolatban a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordulhat. A PBT elérhetőségei az alábbiak:

Pénzügyi Békéltető Testület

   Ügyfélszolgálati címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
   Levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172.
   Telefon: (+36 80) 203 776,
   E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu

A PBT eljárás, továbbá Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem (pénzügyi fogyasztóvédelmi beadvány) formanyomtatványai az alábbi linken, valamint a Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálati elérhetőségén érhetőek el.

www.mnb.hu/fogyasztovedelem

IV. NYILATKOZAT A TÁVÉRTÉKESÍTÉSI TÁJÉKOZTATÓ TUDOMÁSUL VÉTELÉRŐL

Mint Szerződő kijelentem, hogy a szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatomat (ajánlatomat) megelőzően a biztosító által rendelkezésemre bocsátott - a Távértékesítési törvényben foglaltakról szóló - tájékoztatót elolvastam, megértettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Kérjük, olvassa el a tájékoztatót!

Lorem ipsum

Adótájékoztató

Tájékoztató az életbiztosítással kapcsolatos adózási szabályokról

Hatályos 2017. január 1-jétől

A biztosító által az adózással kapcsolatosan leírtak kizárólag tájékoztatási célt szolgálnak, azok nem minősülnek adótanácsadásnak, és nem tekinthetőek a jogszabály szövegével egyenértékű, teljes körű, hivatalos jogszabály-értelmezésnek. Jelen tájékoztató a 2017.01.01-jén hatályos jogszabályi rendelkezéseken alapul, így a vonatkozó jogszabályok esetleges jövőbeni változásából adódó jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget. Az adójogszabályok tartalmának megismerése, és ezek alapján az üzleti döntés meghozatala kizárólag a Szerződő felelősségi körébe tartozik. A tényleges adókövetkezmények pontos meghatározása minden esetben csak egyedi vizsgálat alapján lehetséges. Kérjük, hogy a hivatkozott jogszabályok változását szíveskedjen figyelemmel kísérni a pontos tájékozódás érdekében! A hatályos és korábbi jogszabályokat megtalálja – többek között – a Nemzeti Jogszabálytár honlapján, a http://njt.hu/ oldalon.

1. Kamatjövedelemnek minősül a biztosító által biztosítási szerződésre tekintettel kifizetett összegből – kivéve az adómentes, vagy a személyi jövedelemadó törvény egyéb rendelkezése alapján adóköteles juttatást – a befizetett díjat meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja.

A kockázati biztosítás olyan élet-, baleset- vagy betegségbiztosítás (személybiztosítás), amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (tehát nincs pl. lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke).

2. „Egyes meghatározott juttatásként” adózik a kifizető (így a munkáltató) által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.

3. A kamatjövedelem után a személyi jövedelemadó mértéke 2016.01.01-től 15%, melyet a kifizetéskor a biztosító a kifizetendő összegből levon. Az olyan biztosítás esetén, amelyet 2016.01.01. előtt kötöttek, a kamatjövedelem adómértéke a megszolgált kamatjöve-delemre 2015.12.31-ig 16%, 2016.01.01-től 15%.

4. A biztosításból származó kamatjövedelem csökkenthető

a) 50%-kal, amennyiben a kamatjövedelem megszerzése

  i) az egyszeri díjas biztosítási szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, továbbá

  ii) a rendszeres díjas biztosítások esetén a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét megelőzően következik be,

b) illetve 100%-kal, amennyiben a kamatjövedelem megszerzése

i) az egyszeri díjas biztosítási szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével következik be, továbbá ii) a rendszeres díjas biztosítási szerződés létrejöttét követő 10. év eltelte után következik be.

5. Nem csökkenthető a kamatjövedelem, ha

a) a biztosítási szerződésre a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (ideértve különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívüli díjat) történt, kivéve, ha a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten tartja nyilván a biztosító. Az így elkülönített összegeket – az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját tekintve a szerződés létrejötte időpontjának – az adókötelezettség megállapításakor úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot;

b) a rendszeres díjak növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét meg-előző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot).

6. Átmeneti szabály 2011.01.01-jétől: az adó mértéke 0%, ha a biztosítási szerződés megkötése 2006.09.01-je előtt történt. Kivételt képez a 2006.09.01-je előtt megkötött életbiztosítás, ha a szerződés szerinti elvárt díjon felüli díj (eseti, rendkívüli, soron kívüli díj) 2010.12.31-ét követő befizetése révén keletkezett díjtartalék és azzal arányos hozamának kivonására kerül sor. Ekkor a 2010.12.31-ét követő első, soron kívüli díjbefizetés napját – jövedelemadó szempontjából – egy új szerződéskötés napjának kell tekinteni, és arra, illetve az ezt követő rendkívüli befizetések kivonására már az adóköteles kamatjövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

7. A nyugdíjbiztosítások tárgyévben befizetett díja után a magánszemély Szerződő rendelkezhet a személyi jövedelemadójáról az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó mértékéig (a továbbiakban: adójóváírás). Az adójóváírás feltétele, hogy a magánszemély kedvezményekkel csökkentett összevont adóalapja fedezetet nyújtson az igénybevételre. Az adójóváírás mértéke a tárgyévben befizetett díj 20%-a, de az adóévben legfeljebb 130 ezer forint. Több nyugdíjbiztosításra történő befizetés esetén az adójóváírást a befizetésekkel arányosan teljesíti az adóhatóság. Fontos, hogy a kedvezmény a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett díj után nem érvényesíthető. A 2015-ben és későbbi években fizetett díj után szerződőváltás esetén mindegyik szerződő a saját befizetései után érvényesíthet adójóváírást (a 2014-es befizetések után csak az aktuális szerződő érvényesíthette azt). Adójóváírásról rendelkezni a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetéséig lehet, de legkésőbb addig, amíg a biztosított a nyugdíjkorhatárt el nem éri.

Lényeges tudnivaló, hogy kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítás alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény főszabály szerint a 2013. december 31-ét követően kötött olyan életbiztosítást ért, amelynél a biztosító teljesítését az alábbiak közül legkorábban bekövetkező esemény váltja ki:

 - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság biztosított általi meg-szerzése (azaz a tényleges  nyugdíjas állapot), vagy
 - az egészségi állapot legalább 40 százalékos mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének idő-pontjában a biztosított -  egészségkárosodása ezen mértéket nem éri el, vagy
 - a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése, illetve
 - a biztosított halála. 

Mindegyik esetben feltétel, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító teljesítéséig (kivéve a Biztosított halálát, a Biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig, vagy a Biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év el-teljen. Fontos továbbá, hogy kizárólag azon biztosítási szerződés tekinthető nyugdíjbiztosításnak, amelyik a felsorolt 4 pont bármelyikének bekövetkezésekor kiváltja a biztosító szolgáltatását, ezeken kívül pedig más biztosítási eseményt nem tartalmaz.

A kedvezmény igénybevétele a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, a biztosító által kiállított igazolás birtokában lehetséges. 

Az így érvényesített kedvezménnyel kapcsolatban visszafizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, ha nyugdíjbiztosítási szerződés szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (így visszavásárlásra, részvisszavásárlásra), függetlenül attól, hogy a szerződés ennek következtében megszűnik-e vagy sem, vagy a szerződés úgy módosul (vagy törvényi változás esetén nem módo-sul) , hogy azt  módosítást követően már nem felel meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítás feltételeinek. A visszafizetési kötelezettség a biztosítási szerződés teljes tartama alatt érvényesített adójóváírás (ideértve a korábbi Szerződők rendelke-zése alapján átutalt összeget is) 20 százalékkal növelt összegének visszafizetését jelenti.

8. Vonatkozó jogszabályok: a 2016.01.01-jétől hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 90-99., 44/C. §-a, a 65. § (1) bekezdés d) pontja, (2) bekezdés a) pontja, (3) bekezdés ac) és ad) pontjai, (3a), (3b), (4), (6a) bekezdése, a 70. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 84/G. § (3) bekezdés b) pontja, (4) bekezdése, (6) bekezdése.

Kamatjövedelem utáni eho fizetési kötelezettség 

A 2017. január 1-jétől keletkező kamatjövedelmek után már nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.

Tájékoztatás a biztosító adatszolgáltatási kötelezettségeiről

A biztosítási szerződésekre vonatkozó adatszolgáltatásokat a következő jogszabályok tartalmazzák:

 - Az adó és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) 43/B–43/C. §  valamint 43/H. §;
 - 2014. évi XIX. törvény (FATCA);
 - A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.).

USA adóilletőség: Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok (USA) Kormánya között létrejött, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és az ehhez kapcsolódó szabályozás (FATCA) végrehajtásáról szóló megállapodás alapján az USA adóhatósága és a magyar adóhatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) automatikus módon információt cserélnek a Magyarországon bejegyzett pénz- és tőkepiaci szereplőknél vezetett, az USA-ban belföldi illetőséggel bíró ügyfelek számlái vonatkozásában 2014. július 1-től.

- A FATCA törvényben meghatározott esetekben a biztosító köteles illetőség vizsgálatra, melynek célja megállapítani a számlatulajdonos (szerződő vagy kedvezményezett) által megadott adatok vagy illetőségi nyilatkozat alapján a számlatulajdonos esetleges USA-beli adóilletőségét.
   A FATCA törvényben meghatározott készpénz érték limitet meghaladó szerződésekről – USA-beli adóilletőség esetén vagy az illetőségi nyilatkozat megtagadása esetén – a biztosítónak jelentéstételi kötelezettsége van.
- Jelentéstételi kötelezettség esetén az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerint a biztosítónak az adóhatóság felé adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn. Az adatszolgáltatásban elküldött adatok automatikusan továbbküldésre kerülnek az USA adóhatósága felé. Az adatszolgáltatással kapcsolatban a biztosító az ügyfelet az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A Bit. 138. § (3) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: „Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.”

A Bit. 145. § (2) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: „Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.”

Európai Uniós és OECD adóilletőség: Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) 25b pontjának rendelkezése, illetve a 2014/107/EU irányelvnek való megfelelés alapján az Aktv. 2016. január 1-jétől hatályos módosításának rendelkezései szerint a biztosítónak adatszolgáltatási kötelezettsége van az adóhatóság felé az Európai Unió más tagállamában, illetve meghatározott országokban adóilletőséggel rendelkező személlyel kapcsolatban.

 

Nyomtatványszám: S 200001 39 1701

 

Kérjük, olvassa el a tájékoztatót!

Lorem ipsum

Első díj befizetése

Lorem ipsum

Bankkártyás fizetés

Tisztelt Ügyfelünk!

A Posta Életbiztosító részére az OTP Bank Nyrt. biztosítja a kártya elfogadás lehetőségét, biztonságos, SSL protokolt haszáló kártya elfogadó rendszere által. Bankkártyás fizetéskor Önt átirányítjuk az OTP Bank fizetőoldalára, és a fizetés közvetlenül a Bank által üzemeltetett, a nemzetközi kártyatársaságok szabályai és biztonsági előírásai szerint működő oldalon történik, és nem a biztosító oldalán. A biztosító az Ön kártya, illetve a mögötte álló számla adatainak, számának, lejárati dátumának semmilyen formában nincs birtokában, abba betekintést nem nyerhet.

A bankkártyával történő fizetéshez az alábbi adatokra lesz szüksége, kérjük, készítse elő kártyáját:
Kártyaszám (a kártya előlapján dombornyomással vagy nyomtatással szereplő, 13-19 jegyű szám)
Lejárati dátum: (a kártya előlapján dombornyomással vagy nyomtatással szereplő, hh/éé formátumú szám)
Érvényesítési kód: (a kártya hátlapján az aláírás panelen található számsor utolsó három jegye) (CVV2, vagy CVC2)

Amennyiben az Ön kártyáján nem szerepel ilyen kód, a fizető oldalon található, erre vonatkozó mezőt legyen szíves üresen hagyni.

Társaságunknál az alábbi kártya típusokkal fizethet:

  • Visa (dombornyomott)
  • MasterCard (dombornyomott)
  • American Express (dombornyomott)
  • Electron (nem dombornyomott), kibocsátótól függően – ezen kártyák esetében a kibocsátó bank határozza meg, hogy lehetővé teszi-e a kártya internetes használatát. Amennyiben az Ön kártyáját kibocsátó bank engedélyezte az interneten való kártyahasználatot, Ön természetesen fizethet internetes áruházunkban Electron kártyájával. Pontos információért kérjük, forduljon a kártyáját kibocsátó bankhoz. Az OTP Bank által kibocsátott kártyák természetesen elfogadhatók.
  • Maestro (nem dombornyomott), kizárólag az OTP Bank Nyrt. által kibocsátott, 675761 kezdőszámú kártyák. Amennyiben az Ön kártyáján szereplő kártyaszám csak 10 jegyből áll, a 675761 számsort legyen szíves először beírni, és ezt követően a kártyáján szereplő 10 jegyű számot.

Lorem ipsum

Nyugdíjbiztosítási ajánlat létrejötte

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük, hogy a Magyar Posta Életbiztosító Zrt-t választotta biztosítási szerződése megkötéséhez!

Az alábbi linkről letöltheti az ajánlati dokumentációt. Ezeket a dokumentumokat, az Ön által megadott e-mail címre küldött visszaigazoló levél mellékleteként is kiküldjük.
  • [ajánlatszámlink]
  • [adatkezeles]
  • [tavert]
  • [adotajekoztato]
  • [utbf]
  • [igenyfelmero]
  • [tkm]
  • [csob]
  • [visszavasarlasi]

A díjfizetést követően ajánlatát elbíráljuk és a szerződés létrejöttéről írásban értesítjük Önt!

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító az ajánlatot 15 napon belül elutasíthatja, vagy az ajánlat módosítására javaslatot tehet. Ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik, akkor a szerződés - az Interneten elküldött ajánlat tartalmának megfelelően – az ajánlattétel napjára visszamenőleges hatállyal létrejön. A kockázatviselés kezdete a díj megfizetése esetén azonban legkorábban az ajánlat beérkezését követő hónap elseje lehet.

A szerződés hatályba lépésének feltétele, hogy az első díj beérkezzen a biztosító Erste Banknál vezetett 11991102-06320399-10000032 számú bankszámlájára! Kérjük, hogy az ajánlattételt követő 5 munkanapon belül fizesse be a díjat!

FONTOS! Átutaláskor a közlemény rovatban, kérjük, tüntesse fel ajánlatszámot, mely az Ön esetében: [ajánlatszám].

A PostaNyugdíj Aranytartalék különdíjas számlájára a szerződés elfogadása és technikai kezdete után bármikor be lehet fizetni különdíjat. A legkisebb befizethető összeg 50 000 Ft.
Szerződéssel kapcsolatos kérdéseivel ügyfélszolgálatunkhoz fordulhat – hétfőnként 8.00-20.00 óráig, keddtől péntekig 8.00-18.00 óráig – a 06 1 200 4800-as telefonszámon vagy az info@mpb.hu e-mail címen. Kérjük, hogy az ügyintézés során hivatkozzon ajánlat-/szerződésszámára.
Üdvözlettel:
Magyar Posta Életbiztosító Zrt.