Gyakori kérdések

Mi a különbség a szerződés-kötéskori nyugdíjkorhatár és a tényleges nyugdíjba vonulás között?

Szerződéskötéskor aktuális nyugdíjkorhatár az a törvényben meghatározott nap, amely a kötvényesedéskor érvényben van. Azonban előfordulhat, hogy valaki korábban válik nyugdíjassá (pl. nők 40 év munkaviszony után, rokkantsági nyugdíj), akkor a nyugdíjbiz­tosítás ebben az időpontban fog szolgáltatni. Továbbá előfordulhat az is – sajnos várha­tó is – hogy változik a hivatalos nyugdíjkorhatár, és később tud csak az Ügyfél nyugdíjba menni, mint azt a szerződéskötéskor a törvények kimondták. A hatályos törvényi rendel­kezések szerint ilyen esetben a biztosítás lejárata az eredeti, tehát a kötéskori nyugdíj­korhatár, és a biztosító ekkor fog szolgáltatni, függetlenül a változásoktól.

 

Mit jelent pontosan az adójóváírás?

Az adójóváírás, mint a nevében is benne van, az adóból igényelhető vissza. Az adó­jóváírás a nyugdíjbiztosítások esetében adóról való rendelkezési jogot jelent, azaz nem kapja meg az Ügyfél, hanem minden év végén jóváírják a Biztosított személy nyugdíjbiztosítási egyenlegén.

 

Hogyan lehet igénybe venni az adójóváírást?

A nyugdíjbiztosítás Szerződője minden évben az éves befizetések 20%-ával mege­gyező, maximum 130 000 Ft adójóváírásra jogosult a Szerződő által befizetett személyi jövedelemadó terhére. Adójóváírás az adott adóévben befizetett díjakra, évente maxi­mum 650 000 forintig vehető igénybe. Az adójóváírás pontos összegét az éves adóbevallásban az életbiztosításokra vonatkozó részben kell szerepeltetni, ehhez a biztosító minden évben igazolást állít ki a befizetésekről. Arra azonban figyelni kell, hogy a 3-féle nyugdíj-megtakarítási formára összesen igényelhető adójóváírás nem haladhatja meg évente a 280 000 Ft-ot!

 

Melyek azok a nyugdíj-megtakarítási formák Magyarországon, melyeket az állam évi 20%-os adójóváírással támogat?

A megfelelő összegű nyugdíj előteremtésének ma Magyarországon már számtalan proaktív módja lehetséges. Ezek közül az állam évi 20%-os adójóváírással három formát támogat:

  1. nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
  2. önkéntes kölcsönös biztosítópénztári megtakarítás – ez alá a jogcím alá tartoznak a nyugdíjpénztári,  egészségpénztári és önsegélyező pénztári befizetések is
  3. nyugdíjbiztosítás

Arra azonban figyelni kell, hogy a 3-féle nyugdíj-megtakarítási formára összesen igényelhető adójóváírás nem haladhatja meg évente a 280 000 Ft-ot!

 

Mi történik a szerződés lejáratakor?

A szerződés akkor jár le, amikor a Biztosított eléri a szerződéskötéskor aktuális hivatalos nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a 10 éven belüli szolgáltatásnál a járadék összege nem haladja meg a havi 5 000 Ft-ot, akkor az Elérési Kedvezményezett a lejárati szolgáltatási összeget egy összegben is felveheti. A biztosító kifizetését semmilyen adó- vagy járu­lékfizetési kötelezettség nem terheli.

 

Mi történik akkor, ha a lejárat előtt szeretne az Ügyfél hozzáférni a pénzéhez?

Nyugdíjbiztosítások esetében ez a lejárat előtti teljes visszavásárlással történik. Ebben az esetben a biztosítóhoz a visszavásárlási igényt írásos formában kell benyújtani, ahol kiszámításra kerül az aktuális visszavásárlási érték. Ez az érték a biztosító visszavásárlási szabályai szerint csökkentett egyenleg, ezenfelül az igénybe vett adójóváírás 20%-kal növelt összegének és a szerződéshez kapcsolódó egyéb költségeknek a levonását is tartalmazza.

 

Mi történik akkor, ha a 10. évnél korábban jár le a szerződés?

Ha a Biztosított részéről a nyugdíjjogosultság megszerzése a 10 éves tartamon belül történik, a biztosító nem egy összegben, hanem a szerződés technikai kezdetétől szá­mított 10. év végéig tartó, nem csökkenő összegű járadék formájában fizet. Egy konkrét példán keresztül szemléltetve, amennyiben a 8. évfordulónál jár le a szerződés, akkor egy 2 éves, nem csökkenő összegű járadék veszi kezdetét. Amennyiben a járadék összege nem haladja meg a havi 5 000 Ft-ot, akkor az Ügyfél rendelkezhet arról, hogy a lejárati szolgáltatást egy összegben kívánja felvenni.