Gyakori kérdések

Károkozás kapcsán gyakran felmerülő kérdések:

Mi a teendő, ha közlekedési baleset részesévé válok?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: „Gfbt.”) szerint a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személyük, a gépjárművük és az azon fennálló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésük azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.

A fenti adatok megadásának javasolt módja az Európai Baleseti Bejelentő az ún. „kék-sárga” formula (továbbiakban: baleseti bejelentő) kitöltése függetlenül attól, hogy a résztvevők a felelősség kérdésében meg tudnak-e egyezni.

Amennyiben a részes felek között a felelősség kérdése vitatott, tanácsos rendőrségi intézkedést kérni. Az eljáró rendőrnek lehetősége van hivatalos formában rögzíteni a balesettel kapcsolatos adatokat, valamint a helyszínen felvett adatok alapján a rendőrség a későbbiekben állást foglalhat a felelősség kérdésében is, mely a kárügyintézést elősegítheti.

Mi a teendő akkor, ha egyik félnél sincs baleseti bejelentő?

Amennyiben a helyszínen a balesetben részes felek egyikének sem áll rendelkezésére baleseti bejelentő, és nincs lehetőség a történtek és a szükséges adatok más módon, (pl. egyszerű papírlapon) történő feljegyzésére sem, úgy tanácsos a helyszínre rendőrt hívni, aki az eseményeket hivatalos formában rögzíti.

Hol, mikor és hogyan köteles a károkozó/károsult bejelenteni a káreseményt?

A Gfbt. szerint a károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a károkozó biztosítójának. Amennyiben a károsult rendelkezik casco biztosítással, úgy casco biztosítóját felkeresheti kárainak felmérése érdekében. Ha a károkozó gépjármű biztosítója nem ismert, akkor erről – írásos kérelemre – a MABISZ, mint Információs Központ ad tájékoztatást.

A törvény szerint a Biztosított (azaz a károkozó) is köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. A biztosítatlan károkozó a Kártalanítási Számla kezelőjének (MABISZ ESZE) köteles bejelenteni a káreseményt.

Jár-e kártérítés ismeretlen gépjármű által okozott kár esetén? Mi a teendő ilyen esetben?

A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, a reklámhordozó eszközökben, továbbá az egyéb vagyontárgyakban okozott károkra.

Az ilyen jellegű károk olyan casco vagy egyéb vagyonbiztosítási szerződés terhére térülhetnek meg, amely fedezetet nyújt a károkozásra, illetve felelősségi alapon csak akkor, ha például rendőrségi eljárás eredményeképpen az elkövető kilétére fény derül.

Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is.

Mi a teendő biztosítatlan gépjármű által okozott baleset esetén?

Biztosítatlan gépjármű (a gépjármű a baleset időpontjában nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítással) által okozott kárt a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége, mint a Kártalanítási Számla kezelője rendezi.

Amennyiben a károsult casco biztosítással vagy egyéb vagyonbiztosítással rendelkezik, akkor a károsultnak az érintett biztosítójánál, annak hiányában pedig a Kártalanítási Számla kezelőjénél kell bejelentenie a káreseményt a kárfelmérés és a további szükséges intézkedések elvégzése érdekében.

E-mail cím: kar@mabisz.hu vagy mabiszesze@mabisz.hu

Fax: 06 1 / 802-8499

Levelezési cím: MABISZ ESZE, H-1381 Budapest 62. Pf. 1297

Amennyiben a kárt a biztosító mérte fel, a káranyagot a biztosító társaság továbbítja a MABISZ ESZE felé.

Mi a teendő, ha külföldön okozunk kárt?

Ha külföldön okozunk kárt, és a balesetben érintett másik féllel a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben sikerült megegyezni, valamint egyéb ok miatt sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt, és a baleset helyének országában nincs kötelezettség arra nézve, hogy minden közlekedési baleset esetén rendőrségi intézkedést kell kérni), a baleset másik részesével a már egy korábbi kérdés kapcsán a fentiekben leírt módon kölcsönösen töltsünk ki az baleseti bejelentőt. A Gfbt. rendelkezései szerint a balesetet követően, annak bekövetkezését a hazaérkezés napjától számított 5 munkanapon belül a saját felelősségbiztosítónknál be kell jelenteni. A Biztosítottnak saját érdekében le kell írnia a baleset körülményeit, meg kell adni a biztosító által kért adatokat, majd át kell adni az addig keletkezett iratokat (Európai Baleseti Bejelentő, esetleg rendőrségi jelentés).

Mi a teendő, ha Magyarországon kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?

Amennyiben Magyarországon magyar gépjárművünkben külföldi forgalmi rendszámú gépjármű okoz kárt, fontos, hogy a baleset részesei a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben megegyezzenek. Amennyiben ez sikerül és egyéb indok alapján sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt) a részes felek az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány kitöltésével kölcsönösen közlik egymással adataikat és rögzítik a baleset körülményeit, a felelősség kérdését.

Ilyen esetben kártérítési igényünket a külföldi gépjármű felelősségbiztosítójának magyar képviselőjével, az úgynevezett levelezővel szemben érvényesíthetjük. Amennyiben a levelező ismert, a kárbejelentést célszerű ennél a társaságnál megtenni. Ha a levelező nem ismert, annak adatairól a MABISZ honlapján tájékozódhatunk. Ez utóbbi esetben, figyelemmel a Gfbt. által előírt 30 napos kárbejelentési határidőre, a károk felmérése érdekében a Nemzeti Irodához fordulhat.

Milyen dokumentumok szükségesek a gépjármű kárszakértői szemléjéhez?

A kárt szenvedett gépjármű azonosításához mindenképpen szükséges a gépjármű forgalmi engedélye. A gépjárművön található sérülések felméréséhez szükség van a baleset helyszínén okozóval közösen kitöltött baleseti bejelentő lapra, vagy rendőrségi igazolásra.
A kárrendezés meggyorsítása érdekében célszerű előkészíteni a jármű törzskönyvét (vagy annak másolatát) és a járművet a baleset pillanatában vezető személy jogosítványát (vagy annak másolatát).

Hol történik a szemle?

A kár bejelentésekor meg kell adni azt a helyet, ahol a kárszakértő megtekintheti (megszemlézheti) a kárt szenvedett járművet.
• Ha a jármű mozgásképes és azt naponta használják, akkor praktikus olyan helyszín választása, ahol napközben (munkaidőben) a gépjármű kárfelmérése megtörténhet.
• Mozgásképtelen jármű esetében azt a helyszínt kell megadni, ahol a jármű található. Ha a jármű időközben szervizbe került, akkor szükséges a szerviz címének és elérhetőségének megadása.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban gyakran felmerülő kérdések:

Mi a következménye annak, ha nem kötöm meg, nem fizetem be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást?

Biztosítási kötelezettség: minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – a Gfbt. szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, a Gfbt.-ben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani.

A legsúlyosabb következmény akkor éri az üzembentartót, ha a biztosítatlan járművével kárt okoz. Ebben az esetben ugyanis a károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője (a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége) téríti meg, azonban ezt követően a MABISZ a biztosítatlan károkozó gépjármű üzembentartójától követelheti a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítását és költségét. Szükség esetén a Kártalanítási Számla kezelője bírósági úton szerez érvényt követelésének.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező járművek esetében az illetékes hivatal elrendelheti a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonását.

A KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) szerint a közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll. Így az érvényes biztosítás hiánya a hatályos szabálysértési törvény szerint mostantól a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéskötés elmulasztásának másik szankciója a fedezetlenségi díj, melyet a biztosítatlan időszak után kell megfizetni.

Mi a fedezetlenségi díj? Mikor és miért kell megfizetni?

A fedezetlenségi díjra vonatkozó rendelkezéseket a Gfbt. tartalmazza. A fedezetlenségi díjat a gépjármű üzemben tartójának kell megfizetnie a biztosítási kötelezettség díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára, vagyis arra az időszakra, mikor a gépjármű nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással.

A fedezetlenségi díj befizetése semmilyen szolgáltatásra nem jogosít, ez az utólagosan befizetett összeg a fedezetlenség, a biztosítatlanság szankciójának tekinthető, ami a biztosítási szerződés mielőbbi megkötésére ösztönzi az üzemben tartókat.

A fedezetlenségi díj összegét az a biztosító társaság állapítja meg és szedi be, melynél az üzemben tartó a fedezetlen időszakot követően az új szerződést megköti. Vagyis a fedezetlenségi díj megállapítása és beszedése tekintetében kizárólag a biztosítók illetékesek. Ezzel kapcsolatban a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységének semmiféle teendője nincs.

Az üzemben tartó a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjjal együtt egy összegben, éves díjfizetési ütem választása esetén 30 napon belül köteles megfizetni.

Hogyan működik a biztosítási szerződés esetén az évfordulós felmondás?

A Gfbt. szerint a biztosítási szerződést a biztosítási évfordulóra a felek bármelyike, tehát mind a Szerződő, mind a biztosító indokolás nélkül írásban felmondhatja, oly módon, hogy a felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. nap éjfélig be kell érkeznie.

A határidőt követően beérkező felmondás érvénytelen. Ennek megfelelően célszerű a felmondó levelet postai úton, ajánlott levél formájában vagy faxon elküldeni a biztosítónak, de lehetőség van a társaság irodájában személyesen átadni és átvetetni.

Van-e lehetőség a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés szüneteltetésére?

Lehetőség van a kötelező felelősségbiztosítás szüneteltetésére, ha az üzemben- tartó illetékes okmányirodánál benyújtott kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenesen kivonásra került.

A szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb 6 hónapig tart.
Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított, a Gfbt.-ben meghatározott határidőn belül nem történik meg, a szerződés az időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.
A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

Mi a bonus-malus rendszer?

A biztosító társaságok a kármentes járművezetést a bónuszfokozat növekedésének megfelelő díjkedvezménnyel jutalmazzák. Az ún. bonus-malus besorolás minden biztosítónál befolyásolja a biztosítási díjat. Ha károkozás történik, a kedvezmény elveszhet, a szerződés bónuszfokozata csökken.
A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet alapján a bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra kiterjedő több osztályból álló rendszer.

A bonus-malus rendszer egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából a kármentes időszak, illetve az okozott – a biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltó – károk számának alapján a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolja).
A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.
Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a Szerződő/Üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette egy esetleges baleset bekövetkezésekor.

Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan a nyomozó hatóságnál büntető feljelentés tételére kerül sor, úgy a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

Hogyan lehet érvényesíteni a megszerzett bónuszfokozatot egy külföldi rendszámú gépjármú szerződésére?

Évekre visszamenőleg – attól függ, hány évre kéri a külföldi biztosító az új szerződés bónuszfokozatának a megállapításánál – be kell gyűjteni a kártörténeti igazolásokat, melyeket azok a biztosító társaságok adhatnak ki, akik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését tartották nyilván, és csak arra az időszakra, amíg kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett az adott biztosító társaságnál.