Ügyfél-azonosítás életbiztosítási szerződések esetén

 

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) szabályozza a pénzügyi szolgáltatóknál az életbiztosításoknál szükséges ügyfél-azonosítás vonatkozásait az alábbiak szerint.

 

1. Ügyfél-azonosítás folyamata

A biztosító köteles szerződéskötéskor beazonosítani az Ügyfelet, és legkésőbb a biztosítási szolgáltatás teljesítésekor a biztosítási szolgáltatásra jogosultat. A szerződőnek nyilatkoznia kell, hogy saját, vagy más (tényleges tulajdonos) nevében jár-e el. A postahelyeken kizárólag a saját nevében, személyesen eljáró természetes személy Szerződő köthet életbiztosítást.

Szerződéskötéskor, illetve biztosítási szolgáltatás folyamán az Ügyfélnek nyilatkoznia kell:

  • a családi és utónevéről,
  • születési családi és utónevéről,
  • születési helyéről, idejéről,
  • anyja születési nevéről,
  • állampolgárságáról,
  • lakcíméről, ennek hiányában tartózkodási helyéről,
  • azonosító okmányának számáról és típusáról,
  • arról, hogy kiemelt közszereplő-e, vagy annak közeli hozzátartozója vagy vele kapcsolatban álló személy.

Ha a kiemelt közszereplői státuszra feltett kérdésre az Ügyfél igennel válaszol, meg kell adnia, hogy a Pmt. mely pontja alapján minősül annak (segítséget itt talál) és meg kell jelölnie a pénzeszköz forrását.

Az ügyfél-azonosítás a személyes azonosításra szolgáló, érvényes okmányok alapján történik a postákon az alábbiak szerint:

  • kártya típusú személyigazolvány mindkét oldala + „lakcímkártya” lakcímet igazoló hatósági igazolvány oldala, vagy
  • régi típusú személyigazolvány arcképes oldala + „lakcímkártya” lakcímet igazoló hatósági igazolvány oldala, vagy
  • régi típusú személyigazolvány arcképes oldala + lakcím oldala, vagy
  • jogosítvány arcképes oldala + „lakcímkártya” lakcímet igazoló hatósági igazolvány oldala, vagy
  • útlevél arcképes oldala + „lakcímkártya” lakcímet igazoló hatósági igazolvány oldala.

A postahelyen a postai munkatársak a fenti okirat alapján azonosítják az Ügyfelet, ellenőrzik az okirat érvényességét. A szerződés jellege, a fizetendő biztosítási díj vagy a biztosítási szolgáltatás dönti el, hogy az azonosítandó okmányokat elegendő csak bemutatni, vagy le is kell fénymásolni. A folyamat végén mind az Ügyfél, mind a postai dolgozó aláírásával igazolja az ügyfél-azonosítás elvégzését.

2. Ha az Ügyfél nem járul hozzá az azonosításhoz

Ha az Ügyfél a szerződéskötés során megtagadja az azonosítást, akkor az életbiztosítás nem köthető meg. 

3. Ügyfél-azonosítás a tartam alatt

A törvény értelmében a biztosító köteles legalább 5 évente ellenőrizni az Ügyfelekről rendelkezésre álló adatokat. 
Ha az Ügyfél szerződése még a Pmt. hatálybalépése (2017.06.26) előtt létrejött, akkor az azonosítást a 2019. évi XLIX. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása alapján 2019. október  31-ig kell elvégezni. Ezt követően a biztosító – azonosítás hiányában – az Ügyfél részére ügyleti megbízást nem teljesíthet, amíg az azonosítás meg nem történik.

 

 


4. Adatokban bekövetkezett változás

Az Ügyfél átvilágítás során megadott adatokban bekövetkező változásokat az Ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül jelezni kell a biztosítónak.

 

5. A szerződő saját nevében jár el

Szerződőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a saját nevében jár el és a biztosítási díjat saját pénzügyi forrásaiból fizeti meg, vagy más megbízásából, meghatalmazottként, rendelkezésre jogosultként, képviselőként jár el, illetve nem a saját pénzügyi forrásaiból fizeti meg a biztosítási díjat.

 

6.  Kiemelt közszereplővel kapcsolatos tájékoztatás a Pmt.-ben foglaltak szerint

4 § (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:
a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
d) a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,
e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
h) nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.
(3) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti-, örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti-, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülője.
(4) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre.
(5) E törvény kiemelt közszereplőkre vonatkozó rendelkezéseit a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójára és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyre is alkalmazni kell.